Századok – 1998

Tanulmányok - Koszta László: A pozsegai káptalan hiteleshelyi tevékenysége 1353-ig. A közhitelű oklevéladás kezdete I/3

A POZSEGAI KÁPTALAN HITELESHELYI TEVÉKENYSÉGE 1353-IG 17 Domino", illetve „orationes in Domino débitas et devotas" alakban jelentkezik a salutatio.131 Contextus, Arenga Az arenga oklevélben foglaltakhoz nem feltétlenül szorosan kapcsolódó, filozo­fikus, gyakran egy bibliai idézetre vagy antik bölcselőkre visszamenő általánosabb jellegű gondolatokat megfogalmazó oklevélrész. Az oklevelek jogi értékét nem befo­lyásolja, ezért a gyakorlatiasabb hiteleshelyi kiadványokban ritkán fordul elő. A po­zsegai káptalannak is csupán hét oklevelében találunk arengát. Típusuk szerint ezek a 13. században és a 14. század közepéig divatos, az írás és az oklevél fontosságát hangsúlyozó arengák közé tartoznak. Nem eredeti gondolatokat tartalmaznak, sti­lisztikailag sem tűnnek ki ritmizáltságukkal. Gyakran találunk bennük ritmizálatlan colonvégeket, s a gyorsabb, pattogós veloxok helyett inkább a tardus és planus rit­musképletek a gyakoribbak. Tudatosan rímelésre való törekvést is csak elvétve lehet felfedezni bennük.132 A pozsegai hiteleshely okleveleit fogalmazó kanonokok művelt­sége talán nem érte el azt a szintet, hogy könnyen tartalmilag és művészileg is önálló arengákat írjanak. Az oklevél árat növelő, kiállítását lassító arengát pedig az olvasni nem tudó nemesek nem igényelték. A biblikus, elvont gondolatokat jobban értékelő egyháziak részére a zágrábi püspöknek, illetve a káptalannak, és a boszniai olvasó­kanonoknak és rokonságának adott ki oklevelet a hiteleshely, de a világi ügyfelekhez hasonlóan ezek egyike sem tartalmaz arengát. Promulgatio Az oklevélben foglaltaknak a felekkel való közlését szolgáló formulát 1279-ig minden alkalommal más alakban fogalmazták, de utána az Arpád-kor végéig az or­szágosan is igen elterjedt, Pozsegán is korán, 1256-ban jelentkező „Ad universorum noticiam harum serie volumus pervenire" lesz általános a privilégiumokban.13 3 A 14. században is ez, illetve bővített változata az „Ad universorum tam presentium, quam füturorum noticiam harum serie (tenore presentium) volumus pervenire" marad leginkább használatban.134 A nyílt oklevelekben viszont az egyszerűbb „memorie 131 1329. M. S. III. 153.; 1331. DL. 33578.; 1339. Sm. X. 509. 132 1220 körül Sm. III. 206-7. töredékes; 1264. „Gesta temporalium litterali memorie soient commendari, ne processu temporum certa possint dubius commutari" Sm. V 321-2.; 1272. ,,Quo­niam labilis est humana memoria, et rerum turbe non sufïicit, ob hoc racio mater equitatis adin­venit, ut res geste litterarum, debeant vivacitate perhennari" Sm. VI. 14-5.; 1302. „Antiquorum invenit prudencia, et modernorum aprobat discretio, ut ea, que aguntur in tempore, ne simul cum eodem elabentur, scripti patrocinio commendentur." Sm. VIII. 38-9.; 1326. „Quoniam unicum est oblivionis remedium scriptura, que calumpniis infert silentium et modum contentionis explicans, sua serie loquitur presentibus et posteris veritatem" M. S. III. 73.; 1343. „quoniam omnium habere memóriám...atis, quam humanitas conscribi facimus, ea, que coram nobis aguntur, ne in posterum oblivioni tradantur" Sm. XI. 79.; 1351. október 19-én kiadott oklevél DE 264724. arengája szó szerint megegyezik az 1326-sal. 133 1256. Sm. V 44.; 1279. Sm. VI. 325.; 1280. Sm. VI. 372.; 1289. DL. 86977.; 1300. Sm. VII 383. 134 1310. DL. 86979.; 1302. Sm. VIII. 38.; 1324. DE 274069.; 1351. DE 264724.

Next

/
Thumbnails
Contents