Századok – 1998

Figyelő - Bálint Csanád: Új könyv a nagyszentmiklósi kincsről I/231

FIGYELŐ 241 iscsak esztétikusabb benyomást sikerült elérni, mint ha a szomszédos másik két ornamentikái egység egy-egy részletét hagyta volna díszítetlenül. Itt vetődik fol az a teljesen elméleti kérdés is, hogy vajon nem a modern gondolkodásunk alapján váijuk-e el a fül helyének pontos megtervezését, a díszítésnél annak kihagyását? Miért biztos az, hogy az ötvös mindent előre kiszámított volna, melynek következtében a néhány mm-es vagy max. 3 cm-es takarás szükségszerűen egy jóval későbbi beavatkozást tanúsítana? Nagyon is valószínűnek tartom, hogy ennek megtervezése és végrehajtása az ötvös részéről lényegesen nagyobb figyelmet igényelt volna, mint egyszerűen a spontaneitásnak engedni teret. Megemlítendőnek tartom, hogy ha valaki a jövőben az edények csoportosítására vállalkozik, akkor számolnia kell azzal a ténnyel, hogy a 3. sz. korsó fülét az 5. sz. korsóéval teljesen azonos módon forrasztották fel, ezen kívül pedig a fülnek a típusa (tojásfüzér díszítésű) is megegyezik az előzőével. Ezen egyezések mellett kívül az 5. sz. korsó füle — az ornamentikát részben takarva — olyan nyakhoz csatlakozik, melyet a közismert, kerek poncokkal bevert hátterű indák díszítenek. E körülmény, a 3. és 5. sz. korsó ilyen kapcsolata kihatással lehet a kincs belső kronológiájának jövendő vizsgálatára. Egyrészt megenged két feltételezést: 1) maga a 3. és 5. sz. korsó tipokronológiai értelemben (részben) egyidejű lett volna. Pontosabban: a fülek egyidőben történt fölrakásakor már mindkettő készen volt; már amennyire az 5. sz. korsó díszítése egyáltalán befejezettnek minősíthető. (További vizsgálatokat igényel annak esetleges megvilágítása, hogy mi lehetett a két korsó egymáshoz viszonyított kora?) E feltételezés nem látszik alaptalannak; a jövő kutatások során még szóbakerülhet egyéb szempont is, mely e két korsó (részleges) egyidejűsége mellett szól. 2) a füleik egyidejűek lettek volna. A fültípusok azonosságát vagy eltérését azonban nyilvánvalóan nem szabad abszolút kronológiai bizonyítékként kezelni; míg a 3. és 5. sz. fülei között a díszítés és a felerősítésmód tekintetében ilyen egyezés figyelhető meg, addig a 3. sz. párjának, a minden eddigi csoportosításnál és készletbe sorolásnál vele együtt számontartott 4. sz. korsónak a füle viszont teljesen más díszítésű. Másrészt a 3. és 5. sz. most feltételezett kapcsolata elősegíti a kerek poncokkal bevert hátterű indás ornamentika avarkori időrendjének megítélését,40 nevezetesen esélyt ad annak, hogy a 3. sz. korsó — véleményem szerint — a 7. sz-ra keltezhető. (Erről másutt fogok írni.) A korsók füleivel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy azon 5 db közül, melynél az megmaradt, 4 korsóé azonos típusú: tojássor mintából áll. Mármost kétségtelen, hogy e díszítőelemnek önmagában nincsen jó keltező értéke, minthogy az antikvitás óta szélesen elterjedt, kő- és csontfaragásokon is egyaránt gyakori. Annak előrebocsátásával azonban, hogy köztudott: a 9-10. sz-ból jelenleg nem ismerünk olyan füles bizánci korsót, mely a nagyszentmiklósi kinccsel kapcsolatba hozható lenne, az itt látható'tojássor minta felső időrendi határa szempontjából 40

E kérdéssel az adai leletről Garam Évával közösen írandó cikkünkben foglalkozunk.