Századok – 1998
Figyelő - Bálint Csanád: Új könyv a nagyszentmiklósi kincsről I/231
FIGYELŐ 235 A kutatástörténet bemutatásmódjáról A könyv I. fejezete kutatástörténeti áttekintést kínál, mely a 20. század elejéig, lényegében a Németh Gy. föllépéséig (1930) terjedő időszakot roppant részletesen, még a kisebb jelentőségű, elfeledett kutatók véleményét is bemutatva tárgyalja (pp. 9-18.). Sajnálatos viszont, hogy az előbbiekkel szemben éppen az utóbbi félévszázadban, ill. a napjainkban tevékenykedő, s az előbbiek többségénél lényegesen fajsúlyosabb orientalisták (pl. E Altheim, O. Pritsak, H.-W Haussig, S. G. Kljastornyj stb.) tevékenysége, kritikai bemutatása egyáltalán nem lelhető föl a könyvben. Ami pedig mind a magyarországi nem-nyelvészeti kutatást, mind a szélesebb közvéleményt illeti, alighanem tudósok és érdeklődők egyaránt különösen igényelnék, hogy a turkológusok állást foglaljanak az utóbbi években a rovásírással legintenzívebben foglalkozó Vékony G. könyvével, ide vonatkozó munkáival kapcsolatban.12 Szükségtelen hangsúlyozni, hogy az is mennyire hasznos lett volna valamennyi turkológus, de még inkább a rokon tudományok művelői számára, ha R. G. - R. T. A. könyvének akár a kutatástörténeti, akár valamelyik másik, értékelő részében éppenséggel arról a modern kutatásról is kaptunk volna egy kritikai áttekintést, amelyik tágabb értelemben áll kapcsolatban a kincs felirataival. így pl. ha már az Aethicus Ister nevével jelzett 8. századi Kozmográfiáról egy külön alfejezet szól (p. 48.), akkor igazán jó lett volna, ha a szerző egyúttal tájékoztatást ad arról is, hogy egyáltalán miként értékelendő ezen ABC legutóbbi elemzése,13 s mennyi az Aethicus Ister relevancia-értéke, ha azt valaki egyszerűen „Phantasie-Alphabet"-nak14 is nevezheti? Ugyanez mondható az „Ost-europäisch und Neufunde in Sibirien" с. alfejezet esetében is, melyben véleményem szerint föltétlenül ki kellett volna térni a könyv témájába éppenséggel a legszorosabban vágó összefoglalásra,15 az újabb szarvasi avar rovásírásos feliratra,1 6 a nagyszámú és egyes esetekben terjedelmes majaki feliratok,1 7 egy új sarkeli felirat publikációjára,1 8 a sarkeli rovásírásos feliratok revíziójára1 9 valamint — az avar kutatás számára nyelvjárási szempontból kézenfekvő módon különösen fontos — Volgai der Kerbinschrift aus der Umgebung von Kalocsa im Spiegel der eurasischen Parallelen, ibidem 181-188; 12 Vékony; Idem: A halomi honfoglalás kori tegezfelirat. Életünk 30, 1992/5, 542-546; Idem: Varázsszöveg a halomi honfoglalás kori temetőből, in: Rovásírások a Kárpát-medencében, szerk.: Sándor K. Magyar Őstörténeti Könyvtár 4 (Szeged 1992), 41-49. 13 Vékony 93-101. 14 Pohl 225. 15 I. Kyzlasov: Drevnetjurkskaja runiceskaja pis'mennost' Vostocnoj Evropy. (Novye aspekty izucenija) in: Problemi na prabâlgarskata istorija i kultura. (Sumen 1986) red. R. Rasev. Sofija 1989, 255-262. 16 I. Juhász: A New Avar Period Runic Inscription from Szarvas, in: Cultural and Landscape Changes in South-East Hungary I. Reports on the Gyomaendrőd Project. (Hg.: S. Bökönyi). Archaeolingua I (Budapest 1992) 379-382. 17 I. Kyzlasov: Runiceskie nadpisi majackogo gorodisca. in: Majackij archeologiceskij kompleks. Materialy Sovetsko-Bolgaro-Vengerskoj êkspedicii. red.: S. A. Pletnëva. Moskva 1990, 10-40. 18 V S. Flërov - S. G. Kljastornyj: Runiceskaja nadpis' s Pravobereznogo cimljanskogo gorodisca. Kratkie Soobscenija Instituta Archeologii Moskva. 210, 1993, 91-93. 19 V Nachapetjan: Suscestvujut-li runiceskie nadpisi Sarkela? in: Problemi na prabâlgarskata istorija i kultura 2 (Sofija 1991) 43-51.
