Századok – 1998
Közlemények - Magyar Zoltán: Szent György középkori kultusza Magyarországon I/161
176 MAGYAR ZOLTÁN szóló elbeszélésekből átszűrődő pogánykori hősénekek és immár keresztény színezetű joculátor-eposzokhatásáról, továbbéléséről van-e inkább szó?4 9 Igaz, elemzésünk szempontjából, ez majdhogynem mellékes is, hiszen a mondai Videt, illetve a legendás Opost egyaránt ideális birtokszerző ősként tisztelhették a Báthori utódok. Tekintve, hogy Opos és nem a mondái Vid (ámbár két Vid nevű tagja ténylegesen is előfordul a Gutkeled nemzetségnek - 1263-ban, majd 1310-ben) kapta a Bátor melléknevet, nyilvánvaló, hogy róla nevezték el a Bátor előtagú helységeket, így Nyírbátort is. Ugyanakkor pedig törvényszerű volt, hogy idővel a nemzetségi hagyományban a két hős rendkívüli tulajdonságai egybeolvadtak. Mint Lővei Pál írja: „a sárkányölő mondai hős-ős megteremtésével és a birtokközpont nevének (Bátor) ehhez kapcsolódó magyarázatával jól összhangba lehetett hozni a címert körülvevő sárkány figuráját." Véleménye szerint ennek a már humanista ízű konstrukciónak lett azután a fejleménye a címer három oldalékének sárkányfoggá válása.5 0 Véleményünk szerint azonban a Gutkeledek nemzetségi címerében szereplő három fog (ék) is a Szent György mintájára sárkányt ölt családi ős hőstettére utal.5 1 A12-13. században a Gutkeledek több ágánál megfigyelhető Szent György tisztelete, legerősebben a Nyíradony környéki nemzetségi birtokon és a család első fészkének számító Gut falu (Szent György titulusú egyházzal) környékén jelentkezett.52 A Nemzetség Báthori-ágának első, név szerint ismert őse, Báthori András a 13. század második felében élt. IV. László uralkodása idején, a morvamezei csatában tanúsított vitézségének köszönhetően emelkedett ki, mikor is jutalmul birtokot (Bátort és Kisbátort), illetve új birtokai után nemesi előnevet kapott.5 3 Ennek igazolására aztán újra megizmosodhattak az ismert legendák, s a családi sárkányölő-panoptikum hamarosan újabb hőssel bővült. Szirmay Antal a Báthoriak címerének magyarázatakor még a múlt század elején elbeszéli, hogy a „közvélemény szerint" első Bátor András ölte meg az ecsedi tóban lakó kártékony sárkányt, mely szerinte krokodil vagy különös nagyságú kígyó lehetett.54 Maga a sárkányölés helye, Ecsed a 14. század elején jutott a Báthoriak kezére, ahol is mocsaras, nehezen megközelíthető helyen 1325-ben várat építettek. Talán csak véletlen egybeesés, de mégis figyelemre méltó adalék mindehhez, hogy az Ecsed környékén a 14. század elején birtokos Mikolay család egyik tagja a Károly Róbert alapította Szent György Rend lovagja volt. A Báthoriak somlyói ágának első őse a 14. században szerzett birtokot Erdélyben, illetve a szilágysági részeken, ott is elteijesztve a mondai históriát. Aligha meglepő, hogy a család Szent Györgyöt választotta patrónusának, a címerükben szereplő három sárkányfog azonban csak a 15. század elején, a sárkányrendi jelvény hatására egészült ki az azt körülölelő, saját farkába harapó sárkánykígyó képével. A rend egyik alapí-49 Magyar Kálmán figyelemre méltó történeti adatokat említ Opos lehetséges történeti azonosításához. Mint írja, Aurai Ekkehard krónikás az 110 l-es évnél beszámol egy Boto nevű bajor comes haláláról, akit Oposhoz hasonlóan Bátornak nevezett a közvélemény, és aki azonos lehet a Salamon uralkodása idején Magyarországra jött Poth vitézzel (1973. 12.4-126. o.). 60 Lővei Pál, 1987. 151. o. 51 A Gutkeledek nemzetségi címere még nem tartalmazza a sárkányt, a három, jobbról balra álló fog azonban már ott szerepel a címerpajzson. 52 Magyar Kálmán, 1973. 124. o. 53 Uo. 128. o. 54 Szirmay Antal, 1810. II. 79. o.
