Századok – 1998
Közlemények - Magyar Zoltán: Szent György középkori kultusza Magyarországon I/161
SZENT GYÖRGY KÖZÉPKORI KULTUSZA MAGYARORSZÁGON 177 tójának, Báthori István országbírónak nagyméretű, reprezentatív pecsétjén a családi címer már ebben a formában szerepel. A Sárkányrendnek utóbb több Báthori is tagja lett. Jelzés értékű az a híradás, miszerint Báthori István az 1444-es várnai csatában mint a Szent György-zászló őrzője esett el. Fia, II. István országbíró 1479. október 13-án Szent György lovag módjára és segítségében bizakodva győzött Kenyérmezőnél a „török sárkány" felett, s e diadal emlékére építette fel és szenteltette Szent György és Mária tiszteletére 1484-ben Nyírbátor ma reformátusok használta pompás templomát.55 Az építkezés emlékét a templom falán több sárkányos címer jelzi máig is.5 6 A nyírségi Szent György-kultusz továbbélésében szerepe lehetett annak is, hogy a nyírbátori obszerváns ferences szerzetesek 15. századi térítőjelképei a Napba öltözött Asszony és Szent György voltak. Ez a felfogás látható Giorgione da Castelfranco (1477-1510) festményén is, ahol az oltáron látható Szűz Mária előtt Szent György lovag és Szent Ferenc áll „a huszitizmus és a török pogányság elleni térítő és fegyveres harc egyházvédő szimbólumaként".57 A Báthoriakhoz fűződő sárkányos mondák következő rétege a család utolsó jelentős alakjához, Báthori Gáborhoz kapcsolódik. Mi több: ez esetben már nem is csak az Ecsedi-láp sárkányának legyőzéséről van szó, hanem egész mondakör szerveződik a Nyírbátor környékén birtokos erdélyi fejedelem személye köré (egyetlen csapással levágja egy bika fejét, majd áthajítja a templomtorony felett; kardját elküldi a királynak; veres barátok mondája; lova táltos; Szent László pénze motívuma stb.).5 8 Mint Dankó Imre úja, nemcsak a heraldikai és családtörténeti vonatkozások, hanem a monda fennmaradása és elterjedése szempontjából sem közömbös, hogy a Bocskai-címer átvette a Báthoriaktól a farkába harapó sárkány motívumát, majd kiváltságlevelek részeként letelepített hajdúi számára tovább is örökítette (lásd például Hajdúböszörmény város címerét).5 9 E sárkányos hajdúcímer és a hajdúknak juttatott Vid falu neve indokolja a monda hajdúsági fennmaradását - ahol is az lényegében a legtovább és legteljesebb változatában maradt fenn. 5. Helynevek, templomtitulusok A középkori szentkultusz egyik legkifejezőbb formája az volt, hogy adott közösségek tagjai a települést, ahol éltek, illetve egyházukat választott szentjük oltalmába ajánlották. E helynevekben és templomtitulusokban megmutatkozó tisztelet legfontosabb mozgatója az az archaikus hit volt, hogy a szent — mint védőszent — megvédi a közösséget a különféle veszedelmektől. Természetesen a két névadás gyakran öszszeolvadt, leginkább úgy, hogy a megépült egyház patrocíniuma után kapta nevét a település is. Szent György középkori kultuszát a róla elnevezett helységek és templomok nagy száma is ékesen bizonyítja. Lényegében az egész ország területén találkozhatunk 55 Magyar Kálmán, 1973. 129. o. 56 Ilyen sárkányos címerek díszítették a Báthoriak szatmári és somogyi várait és egyházait is. 57 Magyar Kálmán, 1973. 130. o. 58 A mondakör eddigi egyetlen, bár csupán jelzésszerű összefoglalása Erdész Sándor 1965-ben megjelent munkája. 59 Dankó Imre, 1973. 328-331.
