Századok – 1998
Közlemények - Magyar Zoltán: Szent György középkori kultusza Magyarországon I/161
SZENT GYÖRGY KÖZÉPKORI KULTUSZA MAGYARORSZÁGON 175 ságot eredetileg elnyerő Báthori István nagyméretű, reprezentatív pecsétjén is - s a motívum továbbélése is elsősorban a Báthori család széleskörű heraldikai reprezentációjának és a birtokközpont sárkányölő hagyományainak köszönhető. 4. A Báthoriak sárkányölő hagyományai A Báthoriak Szent György-kultusza elsősorban a család heraldikai és néprajzi vonatkozásai miatt érdemel külön figyelmet. Ez utóbbi folklóradatok Északkelet-Magyarország viszonylag nagy területein elterjedtek, legtovább a Hajdúságban és a Nyírség néhány településén maradva fenn. E mondák érdekessége, hogy bár egyaránt Báthoriról szólnak, több személlyel kapcsolatosan is előadják a sárkányölő-történetet. A legkorábbi időkre azok a műit századi történeti munkák utalnak, melyekben egy bizonyos, Szent István idejében élt Videt tesznek meg a család ősének, s a monda fő motívumát is az ő nevéhez kapcsolják. Ezen elmélet ősforrása alighanem Budai Ferenc életrajzi lexikona, amelynek ide vonatkozó adatait utóbb Kőváry László, (Erdély nevezetesebb családjai)45 Nagy Iván (Magyarország családjai),4 6 majd Barcsa János (Hajdú-Nánás város és a hajdúk története)4 7 és néhány helyi jellegű kiadvány is átvette. Budai eképpen meséli el a nyilván orális hagyományból ismert történetet: „Szájról szájra, és könyvről könyvre általadott hagyomány, hogy ez a' Vid, vagy Vitus, Sz. István Király alatt élt, a' mikor Szathmár Vármegyébenn, az Etsedi tóból 's posványságból, egy sárkány forma állat, vagy kigyó jártt ki, és az ott kőről belől levő lakosokban sok kártt tett. Ezt a' veszedelmes állatot, ennek a' Vidnek vólt szentsége megölni, melynek hire Sz. István Király füleibe jutvánn, ennek a' Vidnek, 's maradékinak nemesi tzimerül három sárkányfogakat adott, mellyeket azutánn farkas fogaknak is neveztek, 's gondoltak. Ez a' Vid vólt a Bátori nagy famíliának legelső tudható törsöke. Kétség kivül az emiitett kigyó ölésre tzéloz hát a' Báthori familia tzimerébenn, nem tsak a' három fog, hanem a farkát harapó kigyó is. Igen hihető, hogy Szabólts Vármegyébenn, ez a' Vid nevű puszta, mely Dorog és Balmaz Újváros közt fekszik, ettől a' Vidtől vette maga nevét: mivel tudni való, hogy a' Bátori familia ezenn Vármegyébenn is sokat birtt."48 A Báthori család a Péter király idejében feltűnt Gutkeled nemzetségből származott, akik mint német eredetű, idegén nemzetség, bizonyára maguk is szorgalmazták a honi törzsökös voltukat igazoló mondákat-legendákat. Ezt a célt szolgálta a nemzetség első névről ismert tagjának, Oposnak szerepeltetése legkorábbi gesztáinkban és krónikáinkban. Opost „Bátor Opos" néven a Képes Krónika említi leginkább mint Salamon király hű emberét a trónviszályok korát feldolgozó résznél, elbeszélve a „miles gloriosus"-nak nevezett vitéz több hősi tettét Nándorfehérvár ostroma, a nyitrai ütközet kapcsán, a kemejni csata leírásakor, hol a herceg Péter nevű vitézét győzi le párviadalban, vagy a csehek elleni megtorló hadjárat dicső tettét, ahol is viadalban egy óriás termetű csehet öl meg... Kérdéses persze, hogy e kiemelkedő erejű vitéz alakja mennyiben fedi a történeti személyt, avagy itt is a Szent Lászlóról 45 Kőváry László, 1854. 28. 46 Nagy Iván, 1857. I. 217. o. 47 Barcsa János, 1900. 82. 48 Budai Ferenc, 1805. III. 751.
