Századok – 1998
Tanulmányok - Koszta László: A pozsegai káptalan hiteleshelyi tevékenysége 1353-ig. A közhitelű oklevéladás kezdete I/3
A POZSEGAI KÁPTALAN HITELESHELYI TEVÉKENYSÉGE 1353-IG 9 kijelölt királyi embert és a káptalan testimoniumát kivezetni. 1329-ben Nekcsei Demeter tárnokmester nevében officiálisa, Thomyzlo fia Márton kísérte ki a Nekcse melletti Lezkowycha birtokra Dénes fia László királyi embert és Jakab succentort.4 7 A mandátum kézhezvétele után a káptalan a kor közlekedési nehézségeit szinte meghazudtoló gyorsasággal teljesítette a megbízásokat. Thomassina hercegnő 1299. november 8-án Pozsegaváron kelt mandátumában felszólítja a káptalant, hogy tartson vizsgálatot a Valkó megyei Tulman birtokon Demeter comes hatalmaskodása ügyében. A káptalani ember Lőrinccel, a hercegnő emberével két nap múlva már a birtokon az okozott károk felderítése után szemtől szemben (oculo ad oculum) megidézte Demeter ispánt és társait november 15-re. A vizsgálat és az idézés eredményéről pedig a káptalan székhelyére való visszatérés után azonnal, november 13-án írásban jelentést tettek. A hatalmaskodás és a relatio kelte között csak egy hét telt el.48 A gyors intézkedést a földrajzi közelség csak részben indokolja, valószínűleg ezzel is igyekezett a közeli hercegnői udvartartás kedvében járni a káptalan. A hatalmaskodás kivizsgálásának apró kis ténye is bizonyítja, hogy a III. András-kori hercegnői hatalommegosztás ebben a vonatkozásban erősítette az állam funkcióit, amely így gyorsabban el tudott járni az egyre sűrűbben jelentkező hatalmaskodásokkal szemben, legalábbis vizsgálati szinten. 1329. november 11-én Visegrádon Károly Róbert karthali Tamás raholcai várnagy kérésének eleget téve felszólítja a káptalant, hogy ha a bokowai kerületben (in districtu sive provincia) fekvő Szentbertalan birtok királyi adományozás alá esik, akkor Tamást és testvérét, Etelét vezessék be annak birtokába. A káptalan és a király embere december 14-én megtartották a határjárást és bevezették a kedvezményezetteket a birtokba, s minderről már december 17-én jelentést tettek a királynak.49 A 14. századi gyakorlat szerint statuálásoknál három napig a birtokon kellett maradniuk az eljárást végző személyeknek az esetleges tiltakozások miatt,5 0 így a jelentést a káptalanba visszatérést követően nyomban elkészítették, január 2-án pedig a király privilégiumában megerősítette adományát.5 1 A birtok végleges megszerzését így két hónapon belül elérte Tamás raholcai várnagy, s ebben partnerre talált a pozsegai káptalanban. Figyelemre méltó, hogy az eljárás késő ősszel, illetve télen, nehezebb közlekedési feltételek között történt. Az 1340-es évektől azonban egyre gyakrabban fordult elő, hogy a nyomozás vagy a határjárás teljesítése után, noha úgy tűnik, jogi akadálya nem volt, mégis a keltezés szerint hosszabb idő, esetleg több mint egy hónap után adják ki a jelentést.52 A káptalan a szlavón bán mandátumában előírtak egy részét azonnal, a parancslevél keltének másnapján teljesítette, a relatioban bennefoglalt idézésnek pedig csak a bán által Szent Mihály oktáváján tartandó bírósági nyolcadra kellett megérkeznie. A relatio elhúzódó kiadásában tehát nem feltétlenül csak a káptalan megnövekedett hiteleshelyi munkáját kell keresnünk. 47 Sm. IX. 462-3.; Sm. IX. 474-5. 48 Sm. VII. 405-6. 49 M. S. III. 152-4. 50 Eckhart F.: Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. IX. Ergänzungband 2. Heft Innsbruck 1914. (a továbbiakban: Eckhart 1914.) 149. 51 M. S. III. 52 1353. DL. 103283.
