Századok – 1998
Közlemények - Mesterházy Károly: A honfoglaló magyarok művészete és az abbaszida-iraki művészet I/129
146 MESTERHÁZY KÁROLY pedig ruhaanyag mintának. Előfordul a belső tagoló vonal nélkül és az osztó vonallal együtt. Ez utóbbi alapszíne piros volt, melyen a körvonalak feketék, a minta belseje pedig szürke.12 3 Más motívummal kombinálva is találkozunk vele.12 4 Az újabb feltárásokon12 5 talán majd előkerül önállóan, stukkómotívumként is. A kolozsvári csonthengeren speciális változata fordul elő: az osztóvonalak két végét háromszögű vésetek zárják. Ugyanilyen motívumot találunk Szamarrában is.12 6 De nemcsak falfestésen és stukkó panelen, hanem fafaragásban is ránk maradt. A kairói Arab Múzeum egy deszka darabjának is ilyen szegélye van.12 7 Továbbá az athéni Benaki Múzeum őriz egy gerenda maradványt, melynek szegélyén ezek az ovális asztragalosz gyöngyök sorakoznak.12 8 Hol a szaszanida, hol az arab, hol pedig a szogd művészetből származtatták kutatóink a palmettahálót. Elméletileg mindhárom forrás számításba jöhet. A hálós kompozíció kétségtelenül kedvelt a szaszanida korszakban, s egyik legszebb példáját a Kale i Kuhna-i oszlopfőn láthatjuk. A rombikus indaháló a galgóci tarsolylemez indájára hasonlít, a háló „szemeit" pedig különböző palmettacsokrok töltik ki.129 De a szaszanida hagyományt mindenképpen áttételesen vehetjük számításba, hiszen kétszáz év választja el a honfoglaló magyarok 9. század végi művészetétől. Még akkor is, ha az arab hódítás után sokáig töretlenül fennmaradt. Az időköz csupán csökkenthető, de teljesen nem tekinthetünk el tőle. A szogd művészet palmettahálóira Pendjikentból Voronina nyomán Fodor I. hozott példákat.13 0 Számos ún. végtelen mintát később Belenickij mutatott be,13 1 és ezek számát még gyarapítani lehetne. A szogd palmettaháló azonban inkább növényi részek, levelek egymás mellé helyezett soraiból jön létre, sőt gyakran geometrikus elemekből, melyek közén vannak leegyszerűsített növényi motívumok. Nem több ez, mint ami a Khirbat al-Mafjar-i Omajjad palota (739-744) falait borító stukkón látható.13 2 De az afrasziabi hálómustra is, amelynek szenmurv vagy más állat alak a kitöltő eleme, és falfestmények ruhamintái közt maradt ránk, legfeljebb a hálószerkezetre bizonyíték.13 3 Igazi palmettahálóval az iraki Abbaszida-kori művészetben találkozunk, ill. annak kisugárzási területén. Vessük csak össze a karosi 2. temető 11. sírjában talált 123 Herzfeld, Ernst: Die Malereien von Samarra. Berlin 1927. 80, 42. t. 9., 79-80. 42. t. 12. Herzfeld terminológiája: Astragalperlen, és Astragalperlen mit schwarzem Schlitz. 124 Herzfeld, Ernst: Der Wandschmuck Abb. 126. 125 Petersen, Andrew: Dictionary 249-51. 126 Herzfeld, Ernst: Der Wandschmuck Abb. 138. 127 Herzfeld, Ernst: Der Wandschmuck Abb. 57. 128 The Arts of Islam. Hayward Gallery. The Arts Council of Great Britain 1976. No. 659. 129 Herzfeld, Ernst: Am Tor von Asien 60. t. 130 Fodor István: Einige Beiträge 67. 131 Belenickij, A. M. - Bentovic, I. В. - Bolsakov, О. G.: Srednevekovij gorod Srednej Azii. Leningrád 1973. 61. 62. ábra. 132 Hamilton, Roy, Wiliam: Khirbat al-Mafjar fig. 146. 48. t. 1. A romok gazdag stukkó díszei nemcsak palmettát, hanem rozettákat és más fontos díszítő elemeket is ábrázolnak, melyeket a honfoglalás kori fémművességünkben viszontlátunk. 133 Albaum, L. I. - Brentjes, Burchardt: Wächter des Goldes. Berlin 1972. 158. kép; Albaum, L. I. Zivopis Afrasiaba. Taskent 1975. 6. t., 65. t.; Belenizki, A. M. - Belaus, D. W: Mittelasien, Kunst der Sogden. Leipzig 1980. 14.
