Századok – 1998

Közlemények - Mesterházy Károly: A honfoglaló magyarok művészete és az abbaszida-iraki művészet I/129

A HONFOGLALÓ MAGYAROK MŰVÉSZETE 147 szablya díszítését a kairói Arab Múzeum 9. századi faragott fa paneljével. A rombikus mezőket alkotó kígyózó indák szervesen kapcsolódnak a félpalmettákkal, ill. palmetta levelekkel (8. kép).134 Ugyanez a díszítés előfordul a kairuani Sidi Okba vagy Nagy­mecset mimbaijának egyik fa paneljén,13 5 és Ettinghausen nyomán László Gy. is bemutat egy hasonló mustrát egy 10. századi szíriai Korán-díszről.136 A Freer Gallery of Art aranykorsóján látható palmettaháló is jelzi, hogy a fém­művességben is megvolt ez a díszítés (6. kép), amely a tarsolylemezek hálómustrájához hasonló. Még meglepőbb azonban a kairuáni Nagymecset, a Sidi Okba mihrabjának márvány burkolata. A faragott márvány paneleket 11. század eleji forrás szerint Bag­dadból hozták, a mihrab külső szegélyét borító csempékhez, és a mimbar faragott fa paneljeihez hasonlóan.137 A mecset a 9. század elején épült, de 856-63 között bővítették, díszítették. Valószínűleg ekkor, 862-63-ban került helyére a márvány fal­borítás. A panelek között van olyan (felülről második sor, bal és jobb 3. panel), amely a nagykörűi veretek mintáját alkalmazza hálóban. A harmadik sor két paneljén pedig ötlevelű palmettákat faragtak rombuszhálóba. Mindegyiknél meglepőbb a felülről má­sodik sor bal 2. panelje, amely központos szerkezetű tarsolylemezeink párhuzama (9. kép). A hosszanti tengely első és második harmadán egy-egy előreugró kőrózsa van, ezekből indul ki és tart a sarkok felé a palmetták indája és a levelek minden felületet kitöltő hálója. A szerkesztés itt tapasztalt példái tehát újra kérdésessé teszik a tarsolylemezek tipológiájának eddig felvázolt sémáit. Talán ez az a pillanat, amikor egy műhely mesterei önálló tevékenységbe kezdenek, de egymástól távol levő földrajzi tájakon. Az arabeszk kialakulásának kezdő időpontjában szétvándorolt mesterek ön­állóan folytatják tevékenységüket, és virágoztatnak fel közös gyökerű, de mégis jól körülhatárolható etnikus csoportokat jellemző műhelyeket. A későbbi időből, a 11. század végéről való egy moszuli mecset lábazati burko­lásának kőlapja. Ezen a honfoglalás kori palmettás háló legközvetlenebb párhuzamát láthatjuk (10. kép b).13 8 A honfoglalás kori palmetták legközelebbi, szinte tökéletes párhuzamát azonban a szír keresztény Mar Behnam kolostor ajtókeretén fedeztem fel. A Moszultól DK-re fekvő 13. századi kolostor díszítése keresztény és arab elemeket ötvöz. Az egyik ajtókereten szalagfonattal egymáshoz kapcsolt fülkékben püspökök és „arabeszk díszes keresztek" váltakoznak. Helyesebben a kereszt szárai felfelé pö­dörödő háromlevelű palmettában végződnek (10. kép a.), melyeknek rokon hazai vál-134 Révész László: A karosi... 19. t.; Strzygowski, Josef: Mschatta II. Kunstwissenschaftliche Untersuchung. Jahrbuch der к. preussischen Kunstsammlungen 25. (1904) 321-22, 94. ábra; Herz, Max: A descriptiv Catalogue of the Objects exhibited in the National Museum of Arab Art. Cairo 1907. 108-109, fig. 25.; Herz Miksa Bey: Az iszlám művészete. In: Beöthy Zsolt szerk. A művészetek története II. Bp. 1907. 127. kép. The Arts of Islam. Hayward Gallery No. 434.; Herzfeld, Ernst: Der Wandschmuck 98. t.; Sourdel-Thomine, Janine - Spuler, Bertold: Die Kunst des Islam. Propy­läen Kunstgeschichte 4. Berlin 1973. 236-37. No. 146. a-b. 135 Dimand, Maurice: Studies in Islamic Ornament I. Ars Isl. 4. (1937) 300.: Strzygowski, Josef: Altai-Iran und Völkerwanderung Abb. 166, Abb. 170. IV sor. 136 László Gyula: A népvándorláskor művészete Magyarországon 63. 33. kép; Ettinghausen, Richard: La peinture arabe. Skira. 1962. 168. 137 Creswell, K. Archibald, Cameron: A Short Account of Early Muslim Architecture. Har­mondsworth 1958. 296-9.8. 61. t., 62. t. b. 138 Talbot Rice, David: Die Kunst des Islam Abb. 95.

Next

/
Thumbnails
Contents