Századok – 1998

Történeti irodalom - 1956 Somogyban (Ism.: Szakolczai Attila) VI/1418

TÖRTÉNETI IRODALOM 1419 ha ismerjük a központból érkezett utasításokat, vagy biztosan tudjuk, hogy ilyenek nem léteztek. De addig is érdemes lenne karakterisztikusabban elkülöníteni a helyi vezetőket, akik közül Tóth István tevékenysége, politikája a rendelkezésünkre álló információk szerint ügyesebb, átmenetileg eredményesebb, mint az első napok után elmenekülő megyei első titkároké általában; Martics ezredes pedig inkább a régi rendet elkötelezetten védők Gyurkó Lajos fémjelezte csoportjához látszik tartozni (nem véletlenül jutalmazta a kádári hatalom Központi Bizottsági póttagsággal). Kettejük tevékenysége együtt eredményezhette, hogy később ment végbe a hatalomátvétel mint másutt, és hogy a megyei forradalmi tanács radikálisabban járt el a korábbi hatalomgyakorlókkal szemben. Hiányos a Zrínyi Miklós Kör tevékenységének, legfőképpen annak a folyamatnak a bemutatása, ami működésének — éppen a sorsfordító napokban történő — átmeneti felfüggesztését eredményezte. Sajnálatos, hogy a kaposvári forradalomnak sajátos színezetet adó Kolozsvári Grandpierre-ügyet nem bontja ki a szerző. A kötetben közölt dokumentumokból sem derül ugyanis ki egyértelműen, hogy sor került-e az író letartóztatására, vagy csak rémhír volt az egész. A Szabad Somogyból idézett cikkekből csak annyi állapítható meg, hogy az író október 25-én csütörtökön érkezett Kaposvárra, onnan 28-án ment vissza Budapestre. Hogy addig hol volt, mit csinált, egyáltalán miért utazott Kaposvárra, annak feltárása a jövő kutatóira hárul. A dokumentumokból jól nyomon követhető a helyi forradalmi szervek megalakulásának, majd politizálásuknak módja. A megyei vezetés megingásakor elvesztették hatalmukat a helyi kiskirályok, a választott testületekbe csak a bizalommal és szakértelemmel rendelkezők kerültek be. Ezek a népet képviselő forradalmi tanácsok képesek voltak ellátni vállalt feladatukat: a rend helyreállítását, fenntartását, megszűntek a tüntetések, megteremtődött a lehetőség a munka felvételére vagy — lévén szó elsősorban mezőgazdasági területről — nyugodt folytatására. Somogyban teljesnek tekinthetjük a hatalomátvételt, a régi rend összeomlását. Megszűnt az AVH, a párt, összeomlott a tanácsi szervezet, új vezetéssel a forradalom mellé állt a honvédség, a sajtó. A hatalom korábbi birtokosainak tetemes csoportja a kaposvári börtönbe került, a megyei Forradalmi Nemzeti Tanács utasította is az ügyészséget, hogy a letartóztatottak ellen az eljárásokat indítsa meg. Arról nincs forrás, hogy történtek-e lépések ez ügyben. A dokumentumok közlése, jegyzetelése szakszerű, pontos, a függelék, a különböző mutatók jól segítik a kötet használatát. Mindazonáltal szerencsés lett volna a források jelenlegi őrzési helye mellett feltüntetni azt is, honnan származnak, mely iratőrző szervnél maradtak fönn. A dokumentumok kronologikus rendben sorakoznak egymás mögé, az egy napon készülteket az iratot kibocsátó intézmények hierarchiája szerint sorolta be a szerkesztő. A kötet ilyetén felépítése logikus, az egymásra következő szövegekből plasztikusan kirajzolódik Somogy forradalmának a képe. A remélhetőleg megjelenendő hasonló forráskiadványok érdekében lenne hasznos két esetben továbbgondolni Szántó László szerkesztési gyakorlatát. Ő az intézmények hierarchiája szerint csoportosította a dokumentumokat, a helyhatóságoknak biztosítva elsőbbséget: a megyei forradalmi tanács iratait követik a járásiak, majd a községiek, végül az egyes munkahelyek által kibocsátottak záiják a napot. Ily módon azonban az egy helyen keletkezett iratok elszakadnak egymástól, például a Tabi Járási Forradalmi Bizottság október 31-i intézkedése a 108. számú dokumentum, míg a Tabi Járásbíróság dolgozói értekezletének ugyanezen a napon kibocsátott jegyzőkönyve 121-ként került a kötetbe. Vagyis meggondolandó, hogy az intézmények hierarchiájának rendezőelvét nem lenne-e érdemes úgy módosítani, hogy az egy településről származó dokumentumok egymás mögé kerüljenek. A kötet mindazonáltal a földrajzi helynévmutató segítségével így is jól használható. Másrészt meggondolandó, hogy a sajtóban megjelent írásokat a megjelenés dátuma, vagy a leírt esemény szerint érdemes-e besorolni. Véleményem szerint célszerűbb lett volna ahhoz a naphoz illeszteni, amelyről a tudósítás szól, hiszen tartalmilag inkább kapcsolódik oda, másfelől a többi dokumentumot is a keletkezés dátuma szerint kapott helyet a kötetben. Szántó láthatólag arra törekedett, hogy ne befolyásolja a források értékelését, értelmezését jegyzetekkel, az esetek legnagyobb részében nem fűz tartalmi megjegyzéseket a közölt iratokhoz, csak a forrás helyét adja meg, esetleg közli a kihagyott részek tárgyát. Sajnos így számos olyan kérdés megoldatlanul marad, amire a szerző-szerkesztő feltehetően tudja a választ; például hogy mi váltotta ki a szovjeteknek az átlagosnál is szigorúbb fellépését Nagybajom községben, ahol harminc embert tartóztattak le és állítottak elő a kaposvári szovjet parancsnokságra, az egykori vb-titkárral az élen. Nem tudjuk az előzményt, de nem tudjuk a következményeket, a folytatást sem, a megtorlásról a függelékben közölt adatsorból sem derül ki, hogy bírósági tárgyalás tett-e pontot a történet végére. Ugyancsak homályban maradnak a megyében november 15-ére szervezett sztrájk részletei is: mi váltotta ki, ki szervezte, csak annyit tudhatunk meg, hogy a Néplap infor-