Századok – 1998
Közlemények - Majoros István: Francia intervenció Dél-Oroszországban (1918–1919) VI/1323
1332 MAJOROS ISTVÁN Michelet nevű páncélos cirkáló tudott a mólón túlhajózni, azaz partközeibe jutni. A Mirabeau páncélos ezt csak akkor tudta megtenni, ha szénterhe egy részétől megszabadult. A hajókat ezért a parttól tisztes távolságban kellett tartani. De gondok voltak a haditengerészeti bázisokkal is. A Keleti Hadsereg ellátója Szaloniki volt, de a délorosz intervenció bázisa Konstantinápoly lett, amely a 2. hajóraj és a Dunai Hadsereg ellátását biztosította, valamint a Fekete-tenger másodlagos bázisainak -Várna, Constanza, Braila, Odessza, Szevasztopol, Nyikolajev - volt a központja. Különösen a hajók tüzelőanyaggal való ellátása jelentett gondot, mivel a hajók havonta 30 ezer tonna szenet igényeltek.35 Gyászos volt ezen kívül a hadműveletek szempontjából fontos kommunikációs helyzet is.3 6 A Dél-Oroszországban működő távíró és rádió vonalakat3 7 állandóan zavarták, vagy a franciák az angolokkal kerültek konfliktusba a vonalak használata miatt Konstantinápolyban. S mivel Szaloniki - Konstantinápoly - Bukarest között a rádiókapcsolat nagyon rossz volt, ezért torpedónaszád vitte - hozta a híreket. Ez azonban jelentős időveszteséggel járt. Az intervenciónak ellenzői is voltak. Köztük Franchet d'Esperey neve említhető meg, aki szerint a rendelkezésre álló erők csak Odessza és a szomszédos kikötők elfoglalására alkalmasak, nagyobb hadműveletre nem. A tábornok ezért az egész intervenciót megkérdőjelezte, s helyette az egészséges elemek támogatását javasolta.38 Franchet d'Esperey az intervenciónak azt a változatát is megkérdőjelezte, melyet Foch marsall képviselt, aki 250 ezer emberrel, harckocsi és repülőgép támogatással akarta megnyitni a Moszkva felé vezető utat.3 9 Első látásra úgy tűnt, hogy az ehhez szükséges létszámot a Keleti Hadsereg (600 ezer fő), valamint Allenby Palesztinában működő hadserege (450 ezer fő) könnyűszerrel kiállíthatja, ráadásul Romániára is számíthattak, amely a tervek szerint majd 200 ezer fős hadsereggel rendelkezik. A számok mögötti valóság azonban nem ígért sok lehetőséget, mivel a Keleti hadseregben működő brit haderő Milne vezetésével a mudroszi fegyverszünet után London parancsára visszaszerezte akciószabadságát, s a brit hadügyminisztérium megtiltotta neki, hogy átlépje a Duna vonalát. Franchet d'Esperey ellenezte a románok felhasználását a román - ukrán ellentétek miatt, bár a románokkal egyelőre nem is lehetett számolni, mivel a román haderő még nem létezett. így a Keleti Hadseregből - Franchet d'Esperey a görögök felhasználását sem javasolta - gyakorlatilag csak a francia erők maradtak, s ezek igénybevétele is korlátozott volt a betegségek, főleg a spanyol nátha miatt, a szenegáli katonákat pedig télen nem lehetett Oroszországban bevetni. Az akcióképességet pszichológiai tényezők is korlátozták, s erre Franchet d'Esperey ugyancsak felhívta a kormány figyelmét. Ez azt jelentette, hogy a nyugati fronton 1917-ben kitört lázadás a Keleti hadsereget is érintette, s a helyzet Szalonikiben különösen súlyos volt. Franchet d'Esperey fenntartásait osztotta Amet admirális, a 35 Uo. 55-59.; Bernachot: 67. 36 Mosson : 41. 37 Gyenyikinnel úgy lehetett kommunikálni, hogy az információt először Szaloniki fogadta, innen Konstantinápolyba került, majd Odesszán és Kercsen át jutott Jekatyerinodárba. 38 Ormos: 414-415; Mosson: 49-50.; Carley: 112. 39 Nézeteit a november 20-i Clemenceau-hoz írt levélben fejtette ki. Ezek után nem véletlen, hogy a délorosz intervenció terveinek kidolgozásával nem Franchet d'Esperey-t, hanem Berthelot tábornokot bízza meg a hadügyminisztérium s a vezérkar. Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918-1920, Kossuth, Budapest 1983., 35.
