Századok – 1998
Közlemények - Majoros István: Francia intervenció Dél-Oroszországban (1918–1919) VI/1323
1330 MAJOROS ISTVÁN ország kölcsönzött a cári birodalomnak.2 7 A délorosz akcióban Párizs számított a románokra, a britekre, a Keleti Hadseregre, hogy ne csupán egy cordon sanitaire-t húzhasson Oroszország köré, hanem kialakuljon az antant vezetésével egy olyan mag, amely köré Oroszország egészséges elemei szerveződhetnek az ország egységének helyreállítása érdekében. Az oroszországi francia politika részeként Clemenceau megemlítette Lengyelországot is, melynek azt a szerepet szánta, hogy hatékony akadályt képezzen Oroszország és Németország között. E dokumentum már jól tükrözi azt, hogy Párizs számára a bolsevizmus nem csupán belső felforgató, forradalmasító erőként jelent meg, hanem olyan hatalmi tényezőként, amelyik az európai egyensúlyt fenyegeti. Talán ez magyarázza azt, hogy a francia politika ebben a dokumentumban is összövetségi erőfeszítést feltételező hatalmas vállalkozásként jelent meg. Clemenceau október végén még úgy ítélte meg, hogy az oroszországi politika jó úton halad, s a délorosz akcióhoz szükséges erők különösebb nehézség nélkül biztosíthatók. A valóság azonban más, bonyolultabb képet mutatott. Clemenceau október 23-i levele nem előzmény nélküli. Október elején a délorosz francia beavatkozás előkészítése már megkezdődött, melynek alapját a Berthelot és Franchey d'Esperey tábornokoknak szóló október 7-i instrukció képezte, melyet egy október 27-i direktíva egészített ki.28 Az intézkedések a Szövetséges Keleti Hadsereg (Armée Alliée en Orient) átszervezésére és működésének módosítására vonatkoztak. A már említett bolgár fegyverszünet ugyanis lehetővé tette, hogy Dél-Oroszország irányába szárazföldi és tengeri katonai akciót szervezzenek. Ennek érdekében a Szövetséges Keleti Hadsereg főparancsnoka, Franchey d'Esperey azt a feladatot kapta, hogy foglalja el Bulgáriát, izolálja Törökországot, fejezze be Szerbia felszabadítását és a Duna - Száva vonalon egy defenzív frontot hozzon létre, de Magyarország és Ausztria irányába ne nyomuljon tovább. Berthelot tábornok pedig a Dunai Hadsereg létrehozásának a feladatát kapta, amely a Keleti Hadseregből kiszakítva 4 gyalogos hadosztályt, egy lovas regimentet és egy légi szolgálatot foglalt magában. Ezen kívül, mint a romániai francia katonai misszió vezetője, Berthelot feladata volt az is, hogy újjászervezze a román hadsereget, s ezekkel az erőkkel segítse a délorosz francia vállalkozást. Az előkészítő szakaszban még meg kell említem Clemenceau november 21-i direktíváját,29 amely egyértelművé tette, hogy az akció irányítása Berthelot tábornok kezébe kerül, mert működési zónaként Románia és Erdély mellé ezt a régiót is megkapta. Franchet d'Esperey működési területe a Balkán félszigetre, Magyarországra és a jugoszláv területekre terjedt ki a Fiume - Zágráb - Pest - Bécs vonalig. 27 A szakirodalom nem ad egyértelmű választ az oroszországi francia befektetések összegére. Séliverstoff szerint nem könnyű pontos számadatot adni (Séliverstoff: 70-72.). Marcel Pellenc: Le problème des dettes russes, La Revue de Parûis, 1967/No 12/97-102. című cikkében 17 milliárd frankra becsüli a franciák által befektetett összeget. H. G. Moulton - C. Lewis: La dette franôaise, Paris 1926, című könyvében az olvasható, hogy Franciaország 18,3 milliárd aranyfrank megfizetését kérte a szovjet kormánytól az elismerés fejében. Ebből 11,3 milliárd volt a háború előtti adósság, s 7 milliárd a kártérítés. Ugyancsak ez a könyv idézi Germain Martin becslését: 15, 17 vagy 18 milliárd frank. 28 Bernachot, Jean: Les armées française en Orient après l'armistice de 1918, II. L'armée du Danube. L'armée franôaise d'Orient, 28 octobre 1918 - 25 janvier 1920, Paris 1970. 65; Ormos Mária: Az ukrajnai francia intervencióról és hatásairól Közép-Európában, 1918 október - 1919 április, Történelmi Szemle 1977. 3-4 sz. 404-405; Masson: 7., 27-28. 29 Masson: Annexe No 1.
