Századok – 1998
Közlemények - Tilkovszky Loránt: Budapesti szlovák és cseh egyesületek történetéhez. VI/1305
BUDAPESTI SZLOVÁK ÉS CSEH EGYESÜLETEK 1319 mokráriáról.7 1 De ebbe a csoportba sorolható a cseh nemzet mártírhalált halt nagy fiára, Husz Jánosra emlékező ünnepség is. Ennek egyik énekszámát a közönséggel énekeltették; a dal szövegét a meghívóval együtt előzetesen kiküldték.7 2 Igazán magas színvonalúak — ezt Pechány is kénytelen volt elismerni — az irodalmi és művészeti estek voltak. Straka cseh, szlovák, magyar kultúresteket szervezett, amelyek mindegyike egymás kölcsönhatásaiban igyekezett bemutatni, egymással megismertetni e népek saját kulturális értékeit. Ehhez Pozsonyból hívott meg irodalom- és művészettörténészeket, írókat, költőket, műfordítókat, hangszeres és énekművészeket. Emil Boleslav Lukac pozsonyi költő a szlovák irodalomról tartott előadásaiban nem hallgatta el Jókai Mór hatását Vajanskyra; Arany Jánosét Hviezdoslavra, Gárdonyi Gézáét Kukucinra; lelkesen beszélt a költészetet forradalmasító Ady-élményről, s egész sorát említette az Adyt utánzó szlovák költőknek (Roy, Rázus, Krcméry, Gapar). Az Ady-jelenség megértéséhez magyar részről Földessy Gyula előadása segített hozzá. Lukac saját szlovák műfordításában mutatott be költeményeket Ady Endrétől, Babits Mihálytól, Juhász Gyulától, Tóth Árpádtól, Szabó Lőrinctől, Illyés Gyulától, Gulyás Józseftől, Sárközi Györgytől. A magyar költészet őszinte nagyrabecsülése fejeződött ki a műfordítások e füzérében, ám Milotay István a Magyarságban tendenciózusnak találta a válogatást, minthogy az Adynak a saját magyar faját ostorozó verseit helyezte előtérbe.73 Megzenésített Ady-versek előadása is szerepelt a műsoron. Strakának szívügye volt fiatal költők, írók bemutatása, akik a kultúresteken felolvastak műveikből. Olyan műsorlapokat küldetett szét, amelyek 10-12 sorban már előre felhívták reájuk a figyelmet.7 5 A magyar zeneirodalom modern nagyjainak, Bartóknak és Kodálynak művei, de Dohnányié is, kiváló pozsonyi ének- és zeneművészek előadásában hangzottak fel; a jelenlévő Kadosa Pál maga ült a zongorához, hogy előadja népdal-szvitjét öt tételben.7 5 Straka, mint közismerten nagy zenebarát, gazdag és sokoldalú zenei választékot nyújtott a kultúrestek résztvevőinek: cseh, szlovák, magyar népdal-feldolgozások mellett áriákat hallhattak Verdi, Puccini, Donizetti, Delibes, Gounod, Mozart operáiból, Beethoven hegedű- és zongoraszonátáiból; valóságos kultusza volt természetesen Dvoááknak és Smetanának. Ez utóbbinak „Eladott menyasszony" című operáját egy jubileumi alkalommal a prágai cseh nemzeti színházban készült lemezfelvételről játszották le, teljes egészében.7 6 Vetített-képes előadások is voltak, pl. a csehszlovák festészetről. Straka nagy gondot fordított a színielőadásokra a Budapesti Csehszlovák E-gyesületekben. Műkedvelő házi színjátszócsoportukat — ellentétben a Budapesti Katolikus Tót Munkáskör igényeinek jobban megfelelő könnyed népszínművekkel, bohózatokkal — csak fajsúlyos darabokkal foglalkoztatta. Előfordult, hogy olyan társadalmi drámát adtak elő, amelynek csak féléve volt nagysikerű bemutatója a prágai cseh nemzeti színházban. A magyar színműirodalom alkotásaiból bemutatták Molnár 71 Pechány jelentése, Bp. 1937. március 12. (OL, K28. MENŐ, 38. cs. 75. t. E. 15369/1937 72 OL. K28, MENŐ, 30. cs. 75. t. T. 12182/1933. 73 Pechány jelentése, Bp. 1934. április 27. (OL, K28. MENŐ, 41. cs. 75. E. 15512/1934) 74 Pechány jelentése, Bp. 1933. április 18. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. T. 2/1933) 75 Pechány jelentése, Bp. 19S4. május 4. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 15552/1934 76 Pechány jelentése, Bp. 1934. december 14. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 16472/1934)
