Századok – 1998
Közlemények - Tilkovszky Loránt: Budapesti szlovák és cseh egyesületek történetéhez. VI/1305
1320 TILKOVSZKY LÓRÁNT Ferenc „A testőr" című darabját, cseh fordításban, amelyet maga Straka készített. A darabot ő rendezte, s maga is játszott benne.77 Majd arra vállalkozott, hogy megrendezze Karel Capek „RUR" (Rossums Universals Robots) című utópisztikus drámáját, egy mesterségesen kitermelt emberekkel — „robotokkal" —benépesített, abszurddá civilizálódott világ látomását. Ehhez a különösen igényes feladathoz a pozsonyi szlovák nemzeti színház három hivatásos színészével erősítette meg ezt a Rákóczi úti műkedvelő gárdát.78 Amikor Strakát 1936 tavaszán Prágába hívták be külügyminisztériumi szolgálattételre, a Budapesti Csehszlovák Egyesületek által rendezett búcsúestjén maga játszotta az egyik szerepet Heltai Jenő „Az orvos és a halál" című színművében, amelyet szintén maga fordított le cseh nyelvre. Egy ezt követő másik egyfelvonásosban pedig felesége, Vera Straková lépett fel.7 9 A hangulatos könnyed szórakozást a Budapesti Csehszlovák Egyesületek házizenekara szolgáltatta, szalonzenével épp úgy, mint jazz-muzsikával. Voltak tea-délutánok, szilveszter-esték, farsangi álarcos mulatságok, április elsejei vidám kabarék (pozsonyi komikusok felléptével); a gyermekeknek meseműsorok, Mikulás-estek. Karácsonykor ajándékosztás a rászorulóknak, a csehszlovák kolóniának a Magyar-Cseh Iparbanknál kezelt segélyalapjára befizetett pénzadományokból, illetve amit — cipőt, ruhát, fehérneműt, stb. — természetben gyűjtöttek.8 0 A Budapesti Csehszlovák Egyesületek helyiségeiben 4 000 kötetes könyvtár működött, cseh, szlovák, német és magyar nyelvű könyvekkel; az olvasóteremben mintegy 50 újság, folyóirat állt rendelkezésre ugyanezen nyelveken. A zene-szobában gramofonozni lehetett, válogatva a gazdag hanglemeztár komoly- és könnyűzenei felvételeiből. Kedvelt volt az Európa-vevő rádió hallgatása is.8 1 A budapesti szlovák és cseh egyesületeknek az 1930-as évekbeli működését öszszehasonlítva azt állapíthatjuk meg, hogy az utóbbiaknak — a csehszlovák kolónia által nyújtott anyagi támogatásuk révén — messzemenően jobb lehetőségeik voltak. Tágas helyiségekkel rendelkeztek. Nem voltak rászorulva, hogy rendezvényeiken belépődíjat szedjenek, s nem jelentett számukra problémát, hogy sűrűn hívjanak meg Pozsonyból előadókat, művészeket. Jobb volt a könyvtári ellátottságuk s műszaki felszereltségük. Ezzel szemben a Budapesti Katolikus Tót Munkáskör csak egy kisebb helyiséget vehetett bérbe a józsefvárosi egyházközség kultúrházában, melynek nagytermét szintén bérelnie kellett s használatán osztozkodniuk több más teremigénylővel. A belépődíjakra tehát nélkülözhetetlen szüksége volt; az — egyébként amatőr — színjátszócsoportra is voltak kiadásai. Míg a csehszlovákoknak volt házi zenekara is, neki pénzen kellett tánccal egybekötött műsoraihoz zenekart fogadni. (Jazz-zenéről szó sem lehetett.) Amivel a Csehszlovák Egyesületek nem rendelkeztek, a Tót Munkáskörnek viszont méltán volt nagy büszkesége: a négyszólamú saját énekkar, - csak a Magyarországi Tót Közművelődési Társulat részéről történt rendszeres költségátvállalás révén volt fenntartható. 77 Pechány jelentése, Bp. 1934. április 27. (OL, K28. MENŐ, 41. cs. E. 15512/1934). Stroka Litvay színészt alakította. 78 Pechány jelentése, Bp. 1935. február 27. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 15285/1935) 79 Pechány jelentése, Bp. 1936. március 27. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 15425/1936) 80 Pechány jelentése, Bp. 1935. december 28. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 15285/1935) 81 Pechány jelentése, Bp. 1936. szeptember 28. (OL, K28, MENŐ, 41. cs. E. 16378/1936)
