Századok – 1998
Közlemények - Tilkovszky Loránt: Budapesti szlovák és cseh egyesületek történetéhez. VI/1305
1318 TILKOVSZKY LÓRÁNT szervező, mily élénken részt vett a Budapesti Csehszlovák Egyesületek életében. Pechány kormánybiztos jelentései, valamint a csehszlovák egyesületek ezekhez csatolt — a katolikus Tót Munkáskörhöz küldött — meghívói, műsorlapjai sok érdekes adalékkal szolgálnak Straka ezirányú szerepéhez. Pechány 1926 májusában szerzett először tudomást arról, hogy a Budapesti Katolikus Tót Munkáskör rendezvényein a hallgatóság közt elvegyülve jelen volt a csehszlovák követség egy kiküldöttje. Legalább „meggyőződhetett arról, hogy a mi tótjaink gondolatvilága a csehekétől teljesen elüt", volt erre első reagálása.6 7 A Kör egy októberi rendezvényén azután Straka bemutatkozott Pechánynak, akivel — Rabenseifer és Tomek jelenlétében — hosszabb beszélgetést kezdeményezett. Cáfolni igyekezett Pechány egy előadásának Csehszlovákiára vonatkozó adatait, és vitába szállt a kormánybiztos felfogásával a csehszlovák kérdésben. „Erről kár szót fecsérelni, mert mi egymást meggyőzni soha sem fogjuk" —, próbálta elvágni Pechány a vita fonalát. De Straka tovább mondta a magáét, kijelentve, hogy „a szlovákok nem szeretik ugyan a cseheket, de a magyarokat sem, s akár fegyverrel is készek megvédeni Slovenskót, ha azt a magyarok vissza akarnák foglalni." Erre Pechány azzal replikázott, hogy a csehek nem fegyverrel vették el a Felvidéket a magyaroktól, hanem a nagyhatalmak parancsára kellett a magyaroknak onnan kivonulniuk, s nem szükséges fegyverrel visszahódítaniuk, mert most a cseheket fogják onnan kiparancsolni a nagyhatalmak, előbb-utóbb belátva súlyos tévedésüket. Magyarország helyreállítása régi határai közt: nemzetközi érdek. - Straka kérte, hogy máskor is beszélgethessenek. Pechány azt válaszolta, hogy — „ha ráérek" — szívesen, 68 de nincs nyoma annak, hogy a beszélgetés valaha is folytatódott volna. Decemberben Pechány arra lett figyelmes, hogy Straka becsempészte magát a Tót Munkáskör egy kultúrestjének már ki is nyomtatott programjába egy, „a szülőföldről" tervezett előadásával. Azonnal közbelépett, nem mulasztva el a katolikus Kör vezetőségének azt is tudomására hozni, hogy Straka kiugrott pap, aki egyházát is elhagyta és ateista lett. A kultúrest a maga egészében elmaradt.6 9 Ezek után Pechány különös gonddal kémlelte, mi folyik a Budapesti Csehszlovák Egyesületek körében, nyilvánvalóan Straka követségi kultúrattasé irányítása alatt? A miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztálya részére e tárgyban írt jelentéseihez nem csak mellékelte a cseh nyelvű — részben nyomtatott, részben csak sokszorosítással terjesztett — műsorokat, hanem le is fordította azokat. (Ugyanígy járt el egyébként a Tót Munkáskör szlovák nyelvű meghívóival, műsorlapjaival is.) A fennmaradt jelentések és műsorpéldányok alapján a következő kép bontakozik ki: A politikai természetű rendezvények élén a Csehszlovák Köztársaság megalapításáról való évfordulói megemlékezés állt. Ezen a budapesti csehszlovák követ — 1936-ban Milo Kobr — mondotta az ünnepi beszédet. Az ünnepség— művészi műsor után—a csehszlovák himnusszal zárult.7 0 Ünnepi rendezvény emlékezett megminden évben Masaiyk államelnök születésnapjáról is, számos dicsőítő költemény előadásával; 1937-ben hanglemezről lejátszották az elnök egy 1928. évi rádióüzenetét is, a de-67 Pechány jelentése, Bp. 1926. május 4. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 1742/1926) 68 Pechány jelentése, Bp. 1926. október 7. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 1742/1926) 69 Pechány jelentése, Bp. 1926. december 16. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 1742/1926) 70 Pechány jelentése, Bp. 1936. november 3. (OL, K28. MENŐ, 41. cs. E. 16378/1936
