Századok – 1998
Közlemények - Tilkovszky Loránt: Budapesti szlovák és cseh egyesületek történetéhez. VI/1305
BUDAPESTI SZLOVÁK ÉS CSEH EGYESÜLETEK 1317 vendéglőben volt a Cseh Társaskör helyisége az 1920-as években, közösen immár az 1899-ben alakult harmadik cseh szervezettel: ez az inkább értelmiségiekből álló „Felvilágosodás" Cseh Közművelődési Egyesület volt (Cesky Vzdelávacy Spolek „Osveta".) E két utóbbi egyesület 1925-ben együttesen 168 tagot számlált, s a budapesti államrendőrség politikai osztályának megállapítása szerint egyik egyesületben sem folyt politizálás.62 A Budapesten működő cseh egyesületek helyiségeit az 1930-as években már a Rákóczi út 59. sz. alatt találjuk, az un. Luther udvarban. Csehszlovákia budapesti követsége szoros kapcsolatba hozta ezeket a cseh egyesületeket és azok magyar állampolgárságú tagságát a fővárosi csehszlovák kolóniával: 1930-ban 10 856 csehszlovák állampolgár élt Budapesten, akik különféle ipari vállalatoknál, pénzintézeteknél, hivataloknál voltak elhelyezkedve, vagy önálló kereskedők, ipari vállalkozók stb. voltak.63 Magyar részről ezt a kapcsolatot nem ellenezték, mert arra gondoltak, hogy a prágai magyar követségnek hasonló módon lehetne esetleg szorosabban irányítása alá venni az ottani magyar egyesületeket.6 4 Annál inkább ellene voltak viszont annak, hogy a fővárosi szlovák egyesületek — magyar állampolgárságú — tagságát is mindenáron be igyekezett vonni a csehszlovák követség a Beseda és Osveta cseh egyesületek életébe, amelyeket immár közös elnevezésükben is Budapesti Csehszlovák Egyesületek (Ceskoslovenské Spolky v Budapeti) gyanánt kezelt. Pechány Adolf, a magyarországi „tótajkúak" kormánybiztosa, éber figyelemmel kísérte és hárította el a Budapesti Katolikus Tót Munkáskör megkörnyékezésére irányuló csehszlovák kísérleteket, és egyegy bizalmi emberével megfigyeltette, nem merészkednek-e el annak tagjai a Budapesti Csehszlovák Egyesületek rendezvényeire.6 5 Több tanulmány is foglalkozik a csehszlovák-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok ápolása szempontjából azzal a kiemelkedő szereppel, amelyet Anton Straka, mint abudapesti csehszlovák követség attaséja, 1925 végétől 1936 tavaszáig betöltött.66 Teljesen ismeretlen volt azonban mindeddig, hogy ez a kassai szlovák származású, de teljesen a „csehszlovakizmus" szellemében élő és tevékenykedő, modern és demokratikus gondolkozású, a kortársi magyar irodalom legjobbjaival kapcsolatot tartó, műveiket lefordító és Csehszlovákiában népszerűsítő lelkes ember, és kitűnő kulturális 62 Államrendőrség politikai osztályának jelentése, Bp. 1925. január 13. (OL, K149, BM. 125-6-4670). - Később mégis az országból való kiutasítás sorsára jutott Prokoupek, és az Osveta elnöke, Urban. (Pechány 1935. február 27-i és 1936. február 22-i jelentése: (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 15285/1935. ill. E. 15281/1936) 63 „Csehszlovákok Budapesten". Feljegyzés a Csehszlovák Külügyminisztérium (AFMVZ) politikai ügyek osztályán (II. 255: 11492/1936) 64 Körmendy-Ékes Lajos feljegyzése, Bp. 1937. március 27., és Wettstein János prágai magyar követ jelentése, Prága, 1937. június 26. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 15184/1937) 65 „Jó volna összeállítani azoknak a tótoknak névsorát, akik ezeken az estéken részt szoktak venni". Pechány jelentése, Bp. 1934. december 14. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 16472/1934) 66 Szily /.: Az irodalom és a barátság hídépítője. Élet és Irodalom, 1958. 38. sz.; Gál István-. Anton Straka, József Attila csehszlovák diplomata-barátja. Filológiai Közlöny, 1964. 1-2. sz. 187-191. 1.; Kemény G. Gábor: A csehszlovák-magyar barátság nagykövete. Anton Straka budapesti évei. Budapest (A főváros folyóirata), 1967. 9. sz. 34-36. 1.; Kemény G. Gábor: Anton Straka budapesti évei. MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei, 1968. 1. sz. 125-134.1.; Bodri F.: Az „egymást ölelő hullámok" révészéről. Alföld, 1970. 10. sz.; Kindlová, Hana: Anton Straka. In: Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből. (Szerk.: Z. Adamová, K. Rosenbaum, Sziklay László). Bp. 1965.
