Századok – 1998
Közlemények - Tilkovszky Loránt: Budapesti szlovák és cseh egyesületek történetéhez. VI/1305
BUDAPESTI SZLOVÁK ÉS CSEH EGYESÜLETEK 1311 anon bűnéről, amely cseh iga alá hajtotta a Felvidék együttélő magyar és tót népét. Ez azonban, mint hangoztatta, nem tarthat sokáig. Akkor fordulhat jobbra a Budapesten megtelepedett szlovákok szociális helyzete is.2 6 Nem múlhatott el évi közgyűlés a kormánybiztos méltató és biztató — szlovák nyelvű — beszéde nélkül. Mellette Tomek Vince piarista teológiai tanár, rendkormányzósági asszisztens volt a Kör közgyűléseinek rendszeres szlováknyelvű szónoka, olykor kultúrestjeinek is előadója (pl. beszámoló római zarándokúiról, előadás Assisi Szent Ferencről, Szent Adalbertről és Szent Imréről. Az évi közgyűléseket 100-120 személyes „szerény közvacsora" szokta volt követni.2 7 Az immár kétnyelvű meghívóknak a rendezvény részletes programját közlő, a szereplők nevét is feltüntető része sokszor továbbra is szlovák nyelvű maradt, s csak a — valójában nem túl gyakran beiktatott — magyar műsorszámok megnevezése történt magyarul. Ezek a Kör énekkara által előadott, többségükben szlovák dalok mellett elhangzó magyar dalok, dalegyvelegek voltak, illetve az ünnepélyes alkalmakkor gyakorta énekelt magyar himnusz is. (A pápai himnuszt a közönség énekelte). A Kör műkedvelő színjátszó csoportja kivétel nélkül szlovák nyelvű darabokkal, jelenetekkel szórakoztatta a közönséget,28 amely zömében egyszerű munkás és iparos emberekből és hozzátartozóikból állt. Nagy megtiszteltetésnek számított, ha e kultúresteken olyan felvidéki származású, Budapesten élő szlovák értelmiségiek is megjelentek, mint Sztripszky Hiador, Podhradszky György, Janovecz Lajos, stb.2 9 Ami a Kör műsorpolitikáját illeti: az Oltáregylet — a 30-as években már az Actio Catholica egyházközségi hitbuzgalmi szakosztálya részét képezve -— kevesellte a vallásos tárgyú műsorszámokat és sokallta a bohózatokat. (Az egyháztanácsban szóvá tette a női szereplők olykor megbotránkoztatóan hiányos öltözékét.)30 Pechány kormánybiztos azt kifogásolta, ha olykor cseh szerzők műveit adták elő szlovák fordításban, mert ezek „egyáltalán nem tükrözik vissza a tót nép jellemét."3 1 A szlovák nyelvtől távoltartani kívánt minden cseh befolyást, ezért követelte — s az 1934. évi alapszabály-módosítás révén el is érte —, hogy a Munkáskör elnevezést ezentúl ne Delnicky, hanem Robotnicky Krüh formában használják.32 Az egyházközség képviselőtestülete ülésén évről-évre előterjesztett főtitkári beszámolójelentések az egyházközség működéséről, többnyire mindig megemlékeztek a Katolikus Tót Munkáskör végzett munkájáról is, bár a Kör, mint megjegyezték, „szigorúan véve nem tartozik az egyházközség alakulatai közé". Tevékenységéről az 1926 és 1934 közt — anyagi okokból egyre ritkábban — megjelent Egyházközségi Tudósító is tájékoztatott.3 3 Különösen kiemelték a Kör Györkös Rezső tanár által 26 Pechány jelentése, Bp. 1926. október 7. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 1742/1926) 27 Közgyűlési meghívók: OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 1742/1926, E. 5245/1930, E. 15395/1934, E. 15855/1935, E. 15699/1936, E. 16665/1937. 28 Meghívók kultúrestekre, műsorosestekre: E. 1742/1926, E. 5245/1930, E. 15211/1934, E. 15314/1935, E. 19026/1939 29 Egyházközségi Tudósító, IV évf. (1930) 3-1. sz. 10. 1. 30 Az egyházközség tanácsa 1930. február 21-i ülésének jegyzőkönyve. 31 Pechány jelentése, Bp. 1934. június 14. 32 Pechány jelentése, Bp. 1934. március 28. 33 Szent József Egyházközségi Tudósító. A kiadásért felelős: Blieszner Ágoston prépost-plébános. A szerkesztésért felelős: 1926-tól 1928-ig Molnár Frigyes káplán, 1928-tól 1936-ig Rabenseifer
