Századok – 1998
Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213
NÉMET TERVEK AZ „ÚJ EURÓPA" LÉTREHOZÁSÁRA 1221 Wüster főkonzuli megbízói kellőképpen tájékoztatták, aki minisztere álláspontját tolmácsolta. Erre az elnöklő Rosenberg kiírtán azt felelte, hogy ha így áll a helyzet, akkor magasabb helyen kell a kérdést eldöntetni.28 Ezzel természetesen Ribbentrop is tisztában volt. Most nem sokat habozott a viszontválasszal, azt már szeptember 8-án aláírta. Ezt azért is megtehette ily gyorsan, mert két nappal korábban már részletes feljegyzésben tájékoztatta az ügyről a Führert, aki pedig haladéktalanul külügyminiszterének adott igazat. Kurta levelében ezt hozta Ribbentrop riválisa tudomására és befejezésül száraz fölénnyel írhatta. „Ezért arra kell kérnem, hogy a jövőben tartózkodjék az Európa-téma folytatásától".2 9 A szeptember 6-i helyzetjelentésnek már a terjedelme is jelzi, hogy Ribbentrop tudta: bármennyire is neki van igaza, ennek az igazságnak az elfogadtatásáért egyrészt részletesen kell argumentálni, másrészt pedig itt nincs helye a diplomáciai fordulatoknak, nem lehet köntörfalazni, a dolgokat a maguk pőre valóságában kell megfogalmazni.3 0 A helyzetjelentés első pontja a téma előtörténetét exponálja annyiban bővítve az eddig ismerteket, hogy itt már a történeti előadások előadóinak a nevei is szerepelnek. így például Közép-Európáról Werner Frauendienst professzor, Dél-Kelet-Európáról pedig Hans Steinacker professzor, tehát tényleg a téma egyik legalaposabb német ismerője, az itteni német kisebbségi ügyek politikus szakértője volt tervbe véve. A második és harmadik pont a Rosenberg-Ribbentrop levélváltást tartalmazza, a továbbiak—alpontokra is tagolva—a külügyminiszter ellenérveit sorjázzák. Várható módon az első ellenérv az, hogy tisztára külpolitikáról van szó. Világos, egy ilyen nagyrendezvényt az egész világon úgy fognák fel, mint annak bemutatását, hogy a Nagygermán Birodalom Európa egyedüli ura. Ez külpolitikailag teljesen elviselhetetlen. Elviselhetetlen az olasz szövetséges miatt, aki féltékenyen figyel Berlinre és akinek minden nap szenvedést okoz a német fölény okozta komplexusa. De elviselhetetlen Norvégia, Belgium, Hollandia és az ezekhez hasonló országok miatt is, amelyek jövendőbeli státusza saját maguk és a világ előtt nyilvánvalóvá válna. Franciaország miatt sem más a helyzet, hiszen számára jövőbeni határai demonstrálódnának.31 A Balkánon még minden kérdés nyitott, és Törökország szempontjából sem jobb a helyzet, tehát ezen országcsoport miatt sem kívánatos a rendezvény. A Németország oldalán harcoló Finnország, Románia, Magyarország stb. számára is felvetné a gondot: mi lesz a jövőbeni sorsuk a Nagygermán Birodalom mellett. Végül Ribbentrop az ellenséges hatalmakról beszél: számukra ez a rendezvény a legütőképesebb propagandaanyagot nyújtaná annak érdekében, hogy a Birodalom által megszállt területeken Berlin számára nehézségeket okozzanak. A tervezett rendezvény történeti témáival kapcsolatban is vannak kézenfekvően világos ellenérvei. Mit fog például a Duce mondani — veti fel a kérdést — a német császárkor bemutatása kapcsán, amelynél kimondva vagy kimondatlanul a jövőbendő 28 PA AA Handakten Luther 45. köt. 428404-428411. 29 Uo. 428423-428424. 30 Uo. 428415-428422. A hét pontból álló irat utolsó két pontját Neulen dokumentumkötete 6. sz. alatt publikálja. 31 Ezen a ponton Ribbentrop mégis ködösít. Talán azért, mert maga sem tudja, hogy mi legyen Franciaországgal. Az azonban nem kétséges, hogy német győzelem esetén a státusza az addiginál is kedvezőtlenebb lesz.
