Századok – 1998
Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213
NÉMET TERVEK AZ „ÚJ EURÓPA" LÉTREHOZÁSÁRA 1219 dezendő meg, amely nemhogy nem okoz gondot külpolitikai szempontból, hanem célszerű és hasznos is lesz. Riválisa lehengerlésére azt is hozzáfűzi, hogy a kiállítást apropagandaminisztériummal együtt készítik majd el. „Párttársát" a külügyminiszter emlékezteti arra is, hogy már áprilisban megmondták, az őszi időpont nem megfelelő. Ezért kéri Rosenberget, hogy álljon el tervétől. Természetesen Ribbentrop tisztában volt azzal, hogy Rosenberget nem lehet lesöpörni2 1 — nyílván azt is mérlegelte, hogy az augusztus 13-i levélnek a Führer egyetértésére vonatkozó részét szintén tekintetbe kell vennie —, ezért levele következő passzusát békülékenyre, kooperatívra hangszerelte. A kiállítás kapcsán a külügyminisztériumban arra gondolnak — írja —, hogy a „szabadságharc" világnézeti oldalára különös súlyt helyeznek. Ennek értelmében külön részlegben akarják a zsidók, a szabadkőművesek és a bolsevizmus elleni küzdelmet bemutatni. E téren a számba jöhető pártszervek, főleg Rosenberg hivatala közreműködésére számítanak.22 Végül arra kéri a rendszer főideológusát: ha valamilyen okból mégis már most a világnézeti harcról a párton belül2 3 kiállítást akarnak, akkor azt minden részletében közölje a külügyminisztériummal, „mert ennek a kiállítási tematikának kétségtelenül hatása lenne Németország határain kívül, és Európa egyes országaihoz fűződő viszonyunkat a legerőteljesebben érintené". A címet ezért is helyteleníti, és ilyen világnézeti kiállítás címéül „Bolsevizmus, szabadkőművesség és zsidóság elleni harc Európában" megfogalmazást javasolja. Levelét végül azzal zárja, hogy reménye szerint Rosenberg is csak későbbi időpontban akarja ezt a kiállítást megrendezni.24 Rosenberget azonban — aki magát semmivel sem tartotta kisebb külpolitikusnak, mint a pezsgőügynöki múltból a német diplomácia élére avanzsált Ribbentropot — a levél fordulatai és érvei, a külpolitikai szempontokra történt hivatkozás cseppet sem térítették el szándékától. Szeptember 4-én — tehát azonnal — küldött válaszában rögvest támad: „írásában helytelen előfeltevésekből indul ki, amikor azt gondolja, hogy a 'Harc Európáért' kiállításom jelenleg külpolitikailag problematikus. "Akiállítás kilenctized részben történelmi tematikájú. Behatóan foglalkozik az ókori Görögországgal, a római birodalommal, ábrázolja az egész középkort, azután bemutalja a gyarmati korszakot, az angolok szerepét, mindennek a 19. század gazdaságára és technikájára gyakorolt hatását. külpolitikai problémák közül egyedül a bolsevizmust tárgyaljuk" - mondja meglehetősen sajátos látásmóddal. Világnézeti-történelmi kiállításról van szó — hangsúlyozza — azzal a céllal, hogy a nemzetiszocialista mozgalom és a nép tudatában legyen ennek a nagy örökségnek, és egészében erősítse az külső hatásoktól történő megszabadítását jelenti. A ribbentropi javaslat nemhogy teljesen mentes volt az efféle implikációktól, de még a szabadságharc fogalmát is nemzetek felettivé szublimálta. 21 A náci eliten belül sokszor meglehetősen lekezelő, csípős hangon beszéltek a főideológus fantazmagóriáiról (ld. még a 36. sz. jegyzetben írottakat), de mivel magának a rendszernek a céljai voltak számos vonatkozásban fantazmagórikusak, s ráadásul magának a rendszernek is olyan volt a felépítése, hogy a tömegek propagandaszólamokkal való félrevezetésére igen nagy súly helyeződött, ezért Rosenberget valójában nagyon is komolyan kellett venni. 22 Ribbentropnak még arra is van gondja, hogy meglepődéséről is újon, tehát ilyen lélektani motívummal is igyekszik „párttársára" hatni. 23 Ribbentrop jól tudta, hogy a párton belül riválisa az erősebb, ezt is számításba kellett lenni, s a levél ezen része mutatja, hogy számításba is vette. 24 PA AA, Handakten Luther 45. köt. 428394-^28398.
