Századok – 1998
Dokumentumok - Tischler János: Az MSZMP és a lengyelországi válság 1980–1981 V/1133
1152 DOKUMENTUMOK felelő feltételekkel lehet megrendezni. A KB VII. plénuma meghirdette az első negyedév végére, a második negyedév elejére a rendkívüli kongresszust, de tudták, hogy ezt nem lehet megtartani. Ugyanakkor a tagság fokozza a kongresszusi felkészülést, és egyre több alapszervezet engedély nélkül választ új vezetőséget. A választások általában jó eredménnyel zárulnak. Az új vezetőségek bátrabbak, jobb az erkölcsi erejük a megelőzőeknél. Ezért a KB kész a beszámoló-választó alapszervezeti taggyűléseket általában elrendelni. De ezzel a kongresszus ismét napirendre kerül, amivel összefüggésben a félelem és a remény egyenlő arányú a jelenlegi vezetésben. A KB régi összetételű, csökkent iránta a bizalom. Néhány hónap múlva sort kell keríteni a kongresszusra, például júliusban valamikor. A másik két párt kongresszusa megvolt, és jó eredményekkel járt. A LEMP veszít, ha nem rendezi meg a kongresszust, és nem választ új vezetőséget. A KB e hónap végén tárgyal a párt helyzetéről, szervezeti, ideológiai állapotáról és a feladatokról. Még nem jelölik ki a kongresszus konkrét időpontját, de nem jelenthetik ki, hogy nem tartanak kongreszszust. Jelenleg 3 millió 200 ezer tagja van a pártnak, de könnyebben készülnének a kongresszusra, ha egy millióval kevesebb lenne. A párt és az ország hangulatát jelentősen befolyásolja a hallatlanul bonyolult gazdasági helyzet. A mezőgazdaság állapota már évek óta sok gondot okoz. Az elmúlt évi rossz termés pedig tovább növelte a nehézségeket. Be kell vezetni a jegyrendszert húsra, cukorra, vajra, stb. A nagy ipari központokban tovább romlik az ellátás. Minden kiáramló ötödik zlotynak nincs fedezete. A sertésállomány 15%-kal csökkent az utóbbi időben. A mezőgazdaságra nincs a pártnak programja. Politikai stabilizáció lenne szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdasággal komolyan foglalkozzanak.2 3 Lengyelország tőkés adóssága 27 milliárd dollár. A jelenlegi gazdasági állapotban Lengyelország függ a Nyugattól. 1981 exportjának 80%-a a visszafizetésekre és a kamat fedezésére megy el. Tehát 20% marad új vásárlásokra, ami elégtelen, mert például 10 millió tonna gabonát kell vásárolniuk. Ezért a visszafizetéseket el kellene halasztani, de ez nagyban függ attól is, hogy milyen lesz a nemzetközi helyzet. Ilyen szempontból az SZKP XXVI. kongresszusa kezdeményezéseit belső igényből is teljes egyetértéssel üdvözölték. A lengyel vezetés tudatában van annak, hogy az USA ki akarja használni a lengyel helyzetet és annak nehézségeit. A Szovjetunió elleni küzdelem egyik eleme ma Lengyelország. A reakció arra törekszik, hogy éles konfliktus jöjjön létre Lengyelországban, talán polgárháborús állapot is, hogy a Szovjetunió kénytelen legyen közvetlenül beavatkozni. Ezt az USA kihasználná a Szovjetunió kompromittálására, ami hosszú évekre nagy terhet jelentene a szocialista országok számára. A harmadik világban a nemzetközi imperializmus erőteljes támadást indítana. A magyar-lengyel kapcsolatokat nagyra értékelik. Látják, hogy a magyar sajtó, a hivatalos szervek visszafogottan foglalkoznak a lengyel helyzettel, ez segítség a konszolidációhoz. Ugyanakkor bizonyos visszafogás volt a pártszervezetek kapcsolataiban, ami eddig helyesnek bizonyult, de most már lehet növelni az aktivitást. Két 23 1956-ban Lengyelországban felbomlottak a termelőszövetkezetek, s ezután már nem került sor az ismételt szövetkezetesítésre. Ugyanakkor a hatalom éppen emiatt nem fejlesztette a mezőgazdaságot. Az 1980-81-es lengyelországi válság okát sokan — helytelenül — kizárólag a lengyel mezőgazdasági kistermelés elégtelenségében látták vagy akarták látni.
