Századok – 1998
Közlemények - Ruff Mihály: A hivatalos Magyarország nyugatnémet politikai kapcsolatairól (1956–1958) V/1113
1124 RUFF MIHÁLY kerül, nekünk nem szabad elzárkózni. Ez őket is erősítené persze, ha nem a jugoszláv módszer szerint történik, hogy tulajdonképpen nyugatnémet-jugoszláv diplomáciai kapcsolat van, de NDK-jugoszláv kapcsolat nincs."3 0 Ugyanakkor 1957 június közepén a külügyminisztérium utasította a berlini nagykövetséget az 1956. október 23. előtti kapcsolatok újjászervezésére. , A személyes kapcsolatok nyugatnémet vonalon nagyon elősegítik az információszerzést, de a politikai kapcsolatok rendezésére irányuló törekvéseinket is. Ezért a nagykövetség tartsa fenn az FDP és az SPD körökkel való kapcsolatait... а ВНЕ képviselőkkel a kapcsolatot erőltetni nem kívánatos, mert az utóbbi időben tett uszító területvisszaszerző kijelentéseik miatt lengyel és csehszlovák vonalon nem szívesen látnák ilyen elemek utazásait más baráti országokba. A nyugatnémet személyi kapcsolatok ápolásában, továbbfejlesztésében kifelé nagy aktivitást ne mutassunk, de fogjunk fel minden közeledést, ellenzéki (SPD FDP) vonalon bátrabbak lehetünk, de meghívásokkal kapcsolatban előzetes megkérdezés nélkül semmit se ígérjünk."31 Az 1957 szeptemberi szövetségi parlamenti választásokon a CDU-CSU a szavazatok 50,2%-át, az SPD 31,8%-át, az FDP 7,7%-át nyerte el. A megalakult kormány külügyminisztere továbbra is Dr. Heinrich von Brentano lett, Prof Dr. Walter Hallstein mint államtitkár 1958január 7-ig dolgozott a külügyminisztériumban, utóda Dr. Hilger von Scherpenberg lett. A CDU-CSU választási győzelmében — több tényező mellett — kétségtelenül szerepet játszott az 1956-os magyarországi forradalom szovjet katonai erővel történt leverése és az ezt követő represszió. Ugyanakkor a magyar diplomácia azt prognosztizálta, hogy „Adenauer nagyarányú választási győzelme minden valószínűség szerint a nyugatnémet felfegyverzés, méghozzá atomfegyverekkel való felfegyverzés politikájának fokozódásához vezet. Valószínűleg kedvezőtlenül hat a népi demokráciák és az NSZK közötti kapcsolatok normalizálására, különösen vonatkozik hazánk és az NSZK közötti kapcsolatok rendezésére. Adenauer hetilapja a Rheinischer Merkur szeptember 20.-i számában több magyar vonatozású cikkben azt követelte, hogy az ENSZ XI. ülésének határozata alapján foganatosítsanak megtorló intézkedéseket az MNK ellen. Javasolja többek között az ENSZ-ből való kizárást és a diplomáciai bojkottot. Ebből arra lehet következtetni, hogy az új bonni kormány Magyarországgal szemben továbbra is az elszigetelés politikáját akarja folytatni."32 A külügyminisztérium útmutatása alapján a magyar diplomácia erélyesen fellépett az NSZK hadserege atomfegyverekkel való felszerelésének betiltásáért és élesen támadta a nyugatnémet külpolitikát. Ugyanakkor a Külügyminisztérium készségét fejezte ki az egyenjogúság és az egymás ügyeibe való kölcsönös be nem avatkozás alapján a diplomáciai, kereskedelmi, kulturális, sport kapcsolatoknak a Német Szövetségi Köztársasággal történő rendezésére. Elő kívánta segíteni a hivatalos Magyarország álláspontjának és a magyarországi helyzetnek a megismertetését. Ezzel kapcsolatosan leszögezte: „eddigi tapasztalataink szerint egyik fontos eszköze az NSZK 30 MOL XIX-J-1-j 11 doboz 5/e 006477/3 1957. 31 MOL XIX-J-1-j 1 doboz l/a 002940 1957. 32 MOL XIX-J-1-j 13 doboz 5/f 004337 1957.
