Századok – 1998
Közlemények - Ruff Mihály: A hivatalos Magyarország nyugatnémet politikai kapcsolatairól (1956–1958) V/1113
1120 RUFF MIHÁLY rendelések adásán, ill. megszüntetésén keresztül az NSZK gazdasági fejlődését és struktúráját a kereskedelmi kapcsolatok révén döntően befolyásolni. Ebből a hipotézisből Scheel azt a következtetést vonta le, hogy elképzelhetetlennek tartja a tervországokkal való kereskedelemnek a növelését a nyugattal való kereskedelem terhére, illetve a kelet-európai országokkal való kereskedelem bővítése csak a termelés és a külkereskedelem eddigi szintjének növelésével válhatna lehetségessé. A magyar diplomaták reagálása hasonló okfejtésen alapult, mert véleményük szerint Magyarország, ha külkereskedelmét elsősorban nyugati országokkal folytatná, függvényévé válna a nyugati országok gazdaságának és egyben a gazdasági életen kívülálló politikai, katonai stratégiai törekvések következtében el kellene szenvednie a beavatkozást, de — mondták a magyar diplomaták — a magyar-NSZK külkereskedelem volumene messze elmaradt ettől a szinttől és ezért a magyar-nyugatnémet kereskedelmi kapcsolatokban jelentős fejlesztési lehetőség kínálkozik különösebb veszélyek nélkül. Ezt a fejtegetést követően Scheel megkérdezte, milyen javaslatai vannak a magyar félnek a magyarnyugatnémet kapcsolatok fejlesztésére? A magyar diplomaták ipari, pénzügyi, külkereskedelmi szakemberekből álló szakemberek cseréjét javasolták a lehetőségek tisztázására. Ezzel Scheel egyetértett. Az eszmecsere folyamán Scheel és Schwann hangsúlyozta a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének szükségességét, mert ennek léte megkönnyíti a további tárgyalásokat. Az 1957. évi választások kilátásait ecsetelve Döring úgy prognosztizált, hogy a CDU továbbra is a legnagyobb párt marad ugyan, de nem szerez abszolút többséget. Miután a liberális képviselők a beszélgetés folyamán megtudták, hogy az NSZK-ba történő beutazást Budapesten egy francia katonatiszt vezetése alatt álló iroda végzi, kijelentették, lépéseket fognak tenni a helyzet megváltoztatására. A magyar diplomaták két fontos megjegyzést emeltek ki a liberális politikusokkal folytatott megbeszélésből. Az egyik az volt, hogy a tárgyalás igen szívélyes légkörben, őszinte hangnemben folyt. Nagyon sok kérdésre kellett válaszolni, amelyek magyarországi, budapesti körülményekre vonatkoztak. A német szabaddemokraták megjegyezték, mennyivel könnyebb velünk magyarokkal tárgyalni, mint a lengyelekkel és csehekkel, nem szólva az NDK-beli németekről. Érdeklődtek a magyarországi viszonyok felől, „van-e az MDP-n kívül más párt és hogyan dolgozik. Tagadó válaszunkra nevetve jegyezte meg Schwann, minek is lenne, amikor a többi párt a párton belül van. E megjegyzést elengedtük a fülünk mellett."19 A másik az volt, hogy „nagyon sok apró kérdésnél, vagy a mi kérdésünkre adott válaszok között világosan érthető volt, amit már más alkalommal nyugatnémet újságírók megmondták, tudniillik, hogy szeretnék konkrét jelét látni annak, hogy Magyarország politikai-gazdasági téren a szocializmust építve ugyan, de önállóan cselekszik, azaz nem beszéli meg minden apró lépését előzetesen Moszkvával, vagy a Varsói Szerződés többi résztvevőivel."2 0 A találkozás lényeges eredménye volt az FDP képviselők javaslata, hogy segítenek a nyugatnémet személyiségekkel való kapcsolatok létrehozásában. A magyar nagykövetség élni kívánt ezzel a lehetőséggel. 19 Uo. 20 Uo.
