Századok – 1998
Közlemények - Ruff Mihály: A hivatalos Magyarország nyugatnémet politikai kapcsolatairól (1956–1958) V/1113
1114 RUFF MIHÁLY nagykövetség beosztottai közötti kapcsolatok megteremtésében. Természetes volt az a kívánságuk, hogy a megbeszéléseken a közvetítés fejében személyesen részt vegyenek. Az SZKP XX. kongresszusának nyomán 1956. március 17-én a külügyminisztérium néhány szempontra hívta fel a berlini nagykövetség figyelmét. Ezek között első helyen említette, hogy „a békeharc szempontjából még nagyobb figyelmet kell szentelni a németországi eseményeknek, a német kérdéssel összefüggő és igen szerteágazó problémák tanulmányozásának. Tény, hogy erőteljesen folyik Nyugatnémetország militarizálása, bevonása a NATO-ba és ugyanakkor szemmel láthatóan érlelődik a háborús politikából szükségszerűen következő erjedés, az ilyen politikával ilyen, vagy olyan okból szemben álló erők aktivizálódása mérlegelni kell, hogy a mi szerény eszközeink mellett milyen módon tudnánk erősíteni pozitívan hozzájárulni a német kérdés megoldásához."3 A szempontok között szerepelt a kommunista és szociáldemokrata pártok együttműködésének elősegítése. A feladatok közül különösen fontosnak volt tekinthető, „hol és milyen formában jelentkezik a nyugatnémet világpiaci előretörés, ebből Nyugatnémetországban milyen gazdasági és politikai tapasztalatokat vonnak le, ezzel összefüggésben milyen politikai eszközök alkalmazását tervezik nem kétséges, hogy az ilyen irányú elemző munka hasznos segítséget nyújthat a nemzetközi helyzet egészet értékelő és ebből következően a magyar külpolitika vonalvezetését kidolgozó tevékenységhez."4 A különböző társadalmi rendszerű országok békés érintkezésének szélesítése az SZKP XX. kongresszusán a korábbiaknál erőteljesebb értelmezést nyert. Ebből következett, hogy a magyar kormány is szélesíteni kívánta nemzetközi kapcsolatait. A nagykövetség feladata lett „figyelembe véve országunk nemzetközi politikai szempontból elfoglalt helyét, valamint gazdasági lehetőségeit, meggondolt javaslatokat tegyenek pl. Magyarország és Nyugatnémetország közötti kapcsolatok lehetőségeinek formáinak felkutatására, kihasználására, szélesítésére vonatkozóan." E szempontból a nagykövetség már tett helyes kezdeményezéseket (pl. nyugatnémet sajtóval való kapcsolatok) és úgy gondoljuk, ezúton járva a jövőben további hasznos javaslatokat is várhatunk."5 A berlini nagykövetség 1956 tavaszán folyamatosan elemezte a nyugatnémet belpolitikai változásokat. Március 20-án a német szociáldemokrata párt helyzetéről készítettek jelentést a nagykövetség munkatársai, amely Paul Werner közvetítésével a NSZEP Politikai Bizottsága értékelésére támaszkodott. Ebben megállapították, hogy „... az SPD vezetők a kölni konferencián az 1957-es választások előkészítését kezdték meg és egyúttal lerögzítették azt a politikát, amely a lakosság minden rétege és a burzsoá körök számára leginkább elfogadhatóvá gondolják tenni magukat. Ennek érdekében egy sor elvi kérdésben nyíltan a kormány politikáját tették magukévá és lemondtak alapvető programpontjaikról. Taktikájukat a kormányba és a tartományi kormányokba való belépés elfogadásával is ehhez igazították."6 Március 31-én a nyugatnémet kormánykoalíció válságáról tájékoztatták a külügyminisztériumot. Ez az 3 MOL.XDÍ.-J-l-j 1 doboz l/a 003434 1956. 4 MOL XrX-J-l-j 1 doboz l/a 003434 1956. 5 Uo. 6 A külügyminisztériumban értékesnek tartották az SPD-ről szóló NSZEP értékelést. A nyugatnémet belpolitikai helyzet tanulmányozása során a nagykövetségnek nagy figyelmet kellett szentelnie az SPD tagság hangulatára, ezen belül az ellenzéki hangulatokra, megnyilvánulásokra. MOL XIX-J-1-j 12 doboz 5/7 003839 1956.
