Századok – 1998
Közlemények - Ruff Mihály: A hivatalos Magyarország nyugatnémet politikai kapcsolatairól (1956–1958) V/1113
Ruff Mihály A HIVATALOS MAGYARORSZÁG NYUGATNÉMET POLITIKAI KAPCSOLATAIRÓL (1956-1958) A magyar külpolitika az 1954. évi négyhatalmi tárgyalások előtt alig foglalkozott a magyar-NSZK relációval.1 A nemzetközi feszültség enyhülésével a magyar diplomácia mozgástere is bővült, különösen Magyarországnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe történt felvételével. 1955-ig a magyar-NSZK kapcsolat az árucsere-forgalommal, a külkereskedelemmel összefüggő mindennapi ügymenet intézésére korlátozódott. Megállapítható, hogy nem volt a magyar kormánynak önálló koncepciója „a német kérdéssel" kapcsolatban. Eddig nem tisztázódhatott a magyar diplomácia számára, mit lehet, mit szabad és mit kell tenni egy a szövetségi rendszerhez való tartozás kötelezettségei mellett önálló munkaprogram kialakítása érdekében. 1955. március 18-án megszűnt a hadiállapot Magyarország és Németország között és ezután a magyar diplomácia kezdett kísérletet tenni a kapcsolatok rendezésére. „Ennek érdekében többször kifejezésre juttattuk készségünket minden irányú kapcsolataink rendezésére, amelyek eredménytelennek bizonyultak."2 1955. szeptember 13-án a Szovjetunió és az NSZK miniszterelnökei közös nyilatkozatban közölték: a két állam között diplomáciai kapcsolatot teremtenek. A magyar kormány politikai jelzésnek vette a szovjet-NSZK diplomáciai kapcsolat létrejöttét és elkezdte keresni, kialakítani azokat a kontaktusokat, amelyek elvezethettek a különböző politikai tényezőkhöz és általuk a magyar-nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok megteremtéséhez. 1955-56-ban a berlini nagykövetség munkatársai és nyugatnémet újságírók között kialakult olyan személyes viszony, amely információ cserét eredményezett. Az újságírók közül többen elszánták magukat arra, hogy közvetítő szerepet vállaljanak nyugatnémet közéleti személyiségek és a magyar 1 A hivatalos magyar-nyugatnémet kapcsolatok 1947 júliusában kezdődtek a magyar konzulátus frankfurti létesítéséről szóló jegyzék átadásával. Erre az amerikai megszálló hatóságok 1948 januárjában adtak pozitív választ. A magyar fél az amerikaiak sürgetésére nem válaszolt, halogatta a konzulátus felállítását. A kereskedelmi kapcsolatok ugyancsak 1947-ben alakultak ki az amerikai és a brit hatóságok egyetértésével és 1948. augusztus 26-án szerződéses viszony létesült. 1948. óta működött a Francia Követségen „A Németországi Szövetségi Főbizottság budapesti irodája" amely az NSZK megalakulása után „Francia Követség - Németországi Utazási Iroda" nevet viselte, a nyugatnémet beutazási ügyeket egy francia diplomata végezte a bonni külügyminisztériummal történt megállapodás alapján. Működéséhez a magyar kormány 1948. április 12-én hozzájárult. Az NSZK és az NDK megalakulása után új helyzet alakult ki. A bonni kormány közeledési kísérleteire a magyar kormány nem reagált, mivel azt az álláspontot képviselte, hogy a keletnémet állam a német nép egyedüli képviselője. Miután 1949. novemberétől a megszálló hatalmak a kereskedelmi megállapodásokat az NSZK kormányának hatáskörébe utalták, vegyesbizottsági tárgyalások formájában évről-évre egyezményeket kötött a magyar és a nyugatnémet fél. A magyar kormány az NDK-ban működő diplomáciai képviseletét bízta meg a magyar-nyugatnémet politikai kapcsolatok ápolásával, de csak olyan mértékben, ahogy azt politikailag, gazdaságilag szükségesnek tartotta. 2 Magyar Országos Levéltár, (a továbbiakban MOL) XIX-J-1-j 2. doboz 4/b 006/9 1958.
