Századok – 1998

Közlemények - Orbán Sándor: A paraszti szerveződés; érdekvédelem néhány problémája 1956-ban V/1089

PARASZTI SZERVEZŐDÉS, ÉRDEKVÉDELEM 1956-BAN 1105 Még olyan, a tsz-ek feloszlatásában elöljáró megyében is, mint Somogy, egyre nagyobb hangsúlyt kapott az eljárások törvényessége, a szabálytalanságok elkerülése, megtoldva azzal — mint a Szabad Somogy november 2-i számában olvasható —, hogy „a sztrájkkal ma már magunkat gyengítjük... a magunk közül választott küldöttek is üzenik, kezdjük meg a munkát".9 0 Nemkülönben Zalában is volt olyan helység (pl. Becsvölgye), ahol a Forradalmi Tanács nemcsak leltárt készíttetett a titkos sza­vazással történő feloszlatáshoz, de más ügyekben is megvárni javasolta „a legfőbb rendelkezéseket".9 1 A debreceni Forradalmi Bizottmány november 2-i kiáltványában is fő helyen állott a felszólítás, hogy a falu népe „végezze további vetési és a még hátralévő betakarítási munkáját".9 2 S éppen úgy, mint Zalában, Hajdú megyében is elhangzottak felhívások (pl. Hajdúszovátán) a tsz-ek vezetőihez az alapszabály be­tartásáról, mert „minden más osztás törvénytelen és államellenes".93 Egy a Sza­bolcs-Szatmár Népe november 2-i számában közzétett, a Megyei Nemzeti Bizottság által jegyzett felhívás nemcsak az őszi munkák elvégzésére, de a szövetkezeti tulajdon „sérthetetlenségére" is figyelmeztetett.9 4 Szántásról, vetésről sugárzott híreket a Kos­suth Rádió is november e napjaiban.9 5 Egy hónap múltán 70% lett az október 23. előtti 18%-nyi bevetett terület, és egyidejű jelentés szerint bizonyos növény- és ál­latféleségekből (pl. hízott sertésből) kereslet helyett kínálat állt elő a piacon.9 6 Minthogy a többpárt-rendszernek a kötelező termény-beszolgáltatás eltörlésével szinte egyidejű legalizálása még kevésbé jelentett eufórikus élményt a parasztság számára, a parasztpárti, főleg a kisgazdapárti vezető körökben táplált várakozások a falusi érdekképviselet megszervezésével kapcsolatban nem teljesülhettek sem a re­mélt mértékben, sem a kívánt formában vagy keretben. Kiss Sándornak, a Paraszt­szövetség igazgatójának a többpárt-rendszer legalizálását követő napon tett rádió­nyilatkozata már magában sem annyira a várakozás, hanem inkább az ez irányú politika monopolizálására irányuló nyílt törekvés kifejezése volt. Abból az egyszerű­sítésből kiindulva, hogy „tíz év után mindenki szegényparaszttá vált ebben az or­szágban", „ellenségnek", „árulónak" nevezte azt, „aki a parasztságot fel akarja da­rabolni sok vagy akárcsak két pártra, szervezetre". Ilyképpen a lehetséges program ismertetését helyettesítő felszólítás, hogy a parasztok egy „nagy történelmi pártot" és „egy nagy, egységes társadalmi, érdekvédelmi és gazdasági szervezetet..., a mi szakszervezetünket, a Magyar Parasztszövetséget" építsék fel, éppen úgy kétséges hatásúnak tűnt, mint annak bejelentése, hogy a Kisgazda- és a Parasztpárt közti „tárgyalások megindultak a két párt egészen közeli egyesítésére".9 7 Ha hallatszottak is hasonló kizárólagosságot valló megnyilatkozások, országosan inkább az volt a jellemző, hogy a paraszti érdekképviselet szervezésének ügyét nem feltétlen a parasztegységhez, vagy egyetlen agrárpárthoz, a Kisgazdapárthoz tartozó Parasztszövetséghez kapcsolták. A Paraszttanácsok Ideiglenes Szervezőbizottsága 90 Szántó László: i. m. 141., 158., 176., 183. 91 '56 Zalában. 194. 92 In: Filep Tibor: i. m. Debreceni Hírlap, 1956. nov. 2. 93 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. 183. 94 Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. nov. 2. In: 1956 Szabolcs-Szatmárban. 95 A forradalom hangja. 400. 96 Fontosabb adatok az 1956. október-decemberi időszakról. 13., 24. 97 A forradalom hangja. 279. L. még Magyar Nemzet, 1956. nov. 2. In: 1956 sajtója.

Next

/
Thumbnails
Contents