Századok – 1998
Közlemények - Orbán Sándor: A paraszti szerveződés; érdekvédelem néhány problémája 1956-ban V/1089
1106 ORBÁN SÁNDOR által terjesztett röplap ugyan az érdekvédelem tartalmi kérdéseire és arra koncentrált, hogy az „eddig elért eredmények... a falvakban és a tanyákon élő parasztok számára valósággá váljanak", még csak említést sem tett a Kisgazdapártról és a Parasztszövetségről.9 8 Nemkülönben, amikor a Borsod Megyei Munkástanács miskolci rádiójában október 31-én felvetették a kérdést, hogy „milyen legyen a parasztság érdekvédelmi szerve", csupán annyiban esett szó az előbbiekről, hogy az „a Parasztszövetség felépítését vegye alapul", de „az újjászervezett munkásszervezetekhez hasonlóan ugyanolyan jogkörrel ruházzák fel".9 9 Ez a Hazafias Népfront megyei elnöksége által jegyzett program azért is figyelmet érdemel, mert külön számolt a tsz-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok érdekeivel. Míg előbbiek' megmaradását a „termelési mérlegtől" tette függővé, és feloszlatás esetén is azt ajánlotta, hogy az „csak a fokozatosság elvével mehet végbe... őszi vetésektől a kitavaszodásig", utóbbiak számára a tagosításoktól háborítatlan „belterjes gazdálkodás", a kilépőknek „hosszú lejáratú hitel" biztosítását, általában pedig azt várta el, hogy a gépállomások „géphasználati szövetkezetekké és gépjavító állomásokká alakuljanak át". Ugyanakkor fontosnak tartotta a falu művelődését szolgáló „olvasó- és gazdakörök", valamint a „földműves iskolák" visszaállítását. Folytatható még a jelentősebb megnyilatkozások sorolása olyanokkal, mint pl. a 8 éve elhallgattatott s október végén újjáalakult Mezőgazdasági Szakemberek Országos Szövetsége intézőbizottságának a rádióhoz eljuttatott, majd a sajtóban is közölt kiáltványa. Ebben sem állt kevesebb, mint hogy „a parasztság részére önálló érdekképviseletet, minden faluban gazdakört kell létesítem. Sürgősen meg kell szervezni a falu fiai részére az alsófokú mezőgazdasági oktatást."100 Persze az sem állott benne, hogy miféle párthoz vagy szövetséghez kellene majd mindezt kapcsolni. Még ennél is tömörebb a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának követeléseit vállaló, annak az ideiglenes bizottságnak az állásfoglalása, amelyet az Agrártudományi Egyetem tanárai, hallgatói és dolgozói alakítottak ki október 31-én. Ez elsősorban Nagy Imre kormányához fordult bizalommal, és attól várta, hogy garantálja „a mezőgazdasági termelés szabadságát és biztonságát, az egyéni termelés és az önkéntesség elvén alapuló termelő és értékesítő szövetkezetek megszervezése és támogatása révén".10 1 További folytatásként legföljebb még azt érdemes szemléltetni, hogy az országnak a nyugati határától a keletiig feltűntek olyan állásfoglalások, amelyek szerint az előbbiekhez hasonló indítékokból nemcsak hogy meghatározott paraszti párthoz vagy a Parasztszövetséghez nem kapcsolhatók az iménti követelések, de a viszálykodást elkerülendő, „nem tartják időszerűnek" az elvben elfogadott többpártrendszer realizálását sem. Ezt juttatták együttesen kifejezésre október 30-án a két paraszti párt és a Szociáldemokrata Párt soproni vezetői, kérve a többpárt-rendszert elvben szintén támogató győri Dunántúli Nemzeti Tanácsot is álláspontjuk elfogadására és közzétételére.10 2 Hajdú-Biharból szintén jeleztek olyan esetet, amikor egy-egy járás (pl. 98 1956 plakátjai és röplapjai. 168. 99 A forradalom hangja. 309-310. 100 Uo. 289. L. még: Népszabadság, 1956. nov. 2. In: 1956 sajtója. 101 Uo. 299-300. 102 Győr-Sopron Megyei Hírlap, 1956. nov. 1., valamint Soproni Napló, 1956. nov. 3. In: 1956 vidéki sajtója. 374-377.
