Századok – 1998
Közlemények - Orbán Sándor: A paraszti szerveződés; érdekvédelem néhány problémája 1956-ban V/1089
PARASZTI SZERVEZŐDÉS, ÉRDEKVÉDELEM 1956-BAN 1103 létrejött különböző tanácsokban, bizottságokban egykori paraszt- vagy kisgazdapárti képviselők is jelentős szerepet játszottak (pl. Berettyóújfalun, Miskolcon, Nyíregyházán stb.)7 8 Győrben Szigethy Attila a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöki tisztét foglalta el. A kisgazdapárti vezetők közül pedig Kovács Béla és Tildy Zoltán Nagy Imre újjászervezett kormányába is bekerült október végén. Az északi megyékből ismert megnyilatkozások is meglehetősen széles skálát mutattak. Nógrádban pl. a NEDOSZ Megyei Forradalmi Tanácsa október 27. körül „a mezőgazdasági dolgozók, munkások, szakemberek" „új, valóban érdekvédelmi feladatok megoldását" szolgáló „szabad szakszervezet" fenntartására szólított.79 Volt olyan községe is a megyének (Nőtincs), ahol már kisgazdapárti alakuló ülést is tartottak.8 0 A miskolci rádió pedig utólag (?), 31-én ismertetett egy olyan felhívást, amelyet a Hazafias Népfront 29-én tett volna „a parasztság érdekvédelmi szervének... a Parasztszövetség" kiépítése ügyében.8 1 Ha nem is őrzik források, vagy éppen még nem kerültek azok felszínre, bizonyos, hogy az ország más megyéiben is megfogalmazódtak már október 30. előtt hasonló szerveződési követelések. Főleg abból a szempontból voltak ezek hasonlók, hogy néhány kivételtől eltekintve nem elsősorban a parasztságban amúgy is zajló, vagy éppen megindult folyamatokat, hanem inkább a sajtóban vagy másutt közvetített kívánságokat, szándékokat visszhangozták. Ugyanakkor sokféleségük, a parasztság különböző rétegeinek érdekképviselet megalkotására történő felszólításában bizonyos ellentmondásokat is rejtett, vagy éppen hozott felszínre. Mindezek nemcsak a közelmúlt (1945-56) nehéz tapasztalatai folytán érdemelnek külön is figyelmet, hanem azért is, mert a megtörténtekre emlékeztető problémák csakugyan megjelentek a parasztság október-novemberben megtapasztalt szerveződésében. Feltűntek ezek, különösen ekkor és azután, hogy bejelentették a kötelező termény-beszolgáltatás rendszerének megszüntetését és a többpártrendszer legalizálását. Mindezekről utólag meglehetősen eltérő megítélések rögzültek. A mintegy hónappal később készült egyik visszatekintő jelentés, amikor a falusi helyzetet úgy jellemezte, hogy ott „nagyobb rend és nyugalom van, mint Budapesten és az ország többi nagyvárosaiban", azt egyszerűen onnan eredeztette, hogy „általában elégedettek a beadás eltörlése, a tagosítások megszüntetése és az erőszakos tsz-szervezés felszámolása miatt".8 2 Két héttel később egy következő központi javaslat viszont olyan „zászlóbontásnak" nevezte az október 30-án engedélyezett Kisgazdapárt égisze alatt megalakult Parasztszövetséget, amelynek sikerült „szinte napok alatt az egész országra kiterjedő mozgalmat létrehozni".8 3 Emez állítás hitelével kapcsolatban nyomban feltűnik, hogy a Parasztszövetség indulását bejelentő Kiss Sándor, aki egyébként, mint évtizeddel korábban is, október 30. után is az újjáalakult Kisgazdapárt vezetőségéhez tartozott, bár „mint a forradalom egyik politikai vezetője" emlékezett írásában 78 Benkő Péter: i. m. 125-133. 79 1956 plakátjai és röplapjai. 461. 80 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. 231. 81 A forradalom hangja. 309-310. 82 MOL 288. f. 28/1! ő. e. MSZMP központ Falusi Osztály tájékoztató jelentése a mezőgazdaság helyzetéről. 1956. noy 27. 83 MOL MSZMP MGO. 1/3/4. MSZMP központ Falusi Osztály javaslata a Szervező Bizottságnak a Magyar Parasztok Érdekvédelmi szövetségének létrehozására, 1956. dec. 6.
