Századok – 1998
Közlemények - Balogh Margit: A katolikus egyház és a forradalom. (Események a források tükrében 1955 őszétől 1956 őszéig) V/1053
A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS A FORRADALOM 1081 Almássy-kastélyhoz, ahol Mindszenty Józsefet tartották háziőrizetben. A tüntetők eredménytelenül szólították fel az ÁVH-s őrséget a főpap szabadon bocsátására. Másnap délután egy páncélautón, rendőrök és szovjet katonák kíséretében Felsőpeténybe érkezett Horváth János, az ÁEH elnöke. Tolmácsolta Nagy Imre miniszterelnök álláspontját: Mindszenty békés és közös elhatározással, politikai rehabilitáció nélkül távozhat vagy az édesanyjához, vagy a Hittudományi Akadémiára. A prímás azonban csak teljes rehabilitációja esetén lett volna hajlandó elhagyni a háziőrizetet. 30-án kora délután az ÁEH elnöke ismét megpróbált egyezségre jutni a bíborossal, ismét sikertelenül. Az őrség parancsnoka felvetette Horváthnak, hogy engedje szabadon Mindszentyt, de ő saját hatáskörében nem mert cselekedni, s viszszaindult Budapestre. (Egyébként nem volt bölcs döntés épp Horváth Jánost kiválasztani erre a kényes feladatra, hisz személye az igen rosszhírű Állami Egyházügyi Hivatalt szimbolizálta.) Újpesten felkelők fogták el, és az Újpesti Nemzeti Bizottság egy fegyveres csoportot küldött a bíborosért. A magára maradt ÁVH-s őrség forradalmi bizottságot választott, és közös döntéssel megszüntették a bíboros őrzését. Mindszentyt tehát nem kellett kiszabadítani, már szabad volt, amikor 30-án este érte jött a rétsági honvédség egy tiszti alakulata, hogy éjszakára a laktanyába szállítsa.6 1 Bár maga Mindszenty József említi emlékirataiban, mégsem volt e tisztek egyike sem az 1957. december 10-én kivégzett Pálinkás (Pallavicini) Antal. Viszont ő volt az, aki felsőbb parancsra megszervezte és levezényelte Mindszenty József prímás Budapestre kísérését.6 - Rétságról október 31-én reggel 6 órakor indult el a három harckocsiból, egy rohamlövegből, egy teherképkocsiból és két Pobeda gépkocsival álló menet a fővárosba. A hír gyorsabb volt, mint a járművek. Mindszenty József valóságos diadalmenetben közelgett Budapest felé, ahol ezer-ezerötszáz ember (köztük nyugati hírügynökségek tudósítói, fotóriporterek) várta az Úri utcai prímási palota környékén. Az aznapi rádióadások részletesen — és apróbb eltérésekkel — beszámoltak a történtekről. Borsányi Julián, a Szabad Európa Rádió riportere glosszájában számon kérte Nagy Imrén, hogy a hatalom átvétele után miért nem engedte rögtön szabadon Mindszentyt. Mindszenty József bíboros prímás visszatérése nem maradt hatás nélkül. XII. Pius pápa táviratban üdvözölte, hazai és külföldi delegációk sora várt bebocsátásra. Egy öttagú küldöttség vitte hozzá a budapesti papság október 31-i viharos gyűlésének jegyzőkönyvét, amelyben többek között követelték az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetését és irattárának megszerzését, s a rendszert szolgaian kiszolgáló békepapság felelősségre vonását. E két kérdés operatív cselekvést kívánt. November 2-án egy szűkebb körű püspökkari értekezletre hívta Grősz József kalocsai érseket, Shvoy 61 E verziót hitelesíti többek között Tóth János, a bíboros érsek felsőpetényi titkára. Tóth a Szabad Magyar Rádiónak október 31-én este adott interjújában azt mondta, hogy 30-án az „esti órákban a fogoly főpap elé odalépett az államvédelmi őrség parancsnoka és bejelentette, hogy a hercegprímás fogvatartását törvénytelennek és indokolatlannak tartja. Alig néhány perccel később megjelent a prímásnál a rétsági honvédség különítménye, hogy elkísérjék a prímást ide, a budai prímási házba." A magyar forradalom és szabadságharc a hazai rádióadások tükrében... 208. 62 Az emlékezet csalfaságára magyarázat lehet a Magyar Szabadság című lap, amelynek 1956. november 1-jei számában Pálinkás (Pallavicini) Antal aláírásával jelent meg egy cikk Mindszenty József „kiszabadításáról". A legendateremtő írás szerint 1956. október 30-án a késő esti órákban a rétsági honvédtisztek „rövid tűzharcban" elkergették a bíborost őrző államvédelmistákat.
