Századok – 1998
Közlemények - Balogh Margit: A katolikus egyház és a forradalom. (Események a források tükrében 1955 őszétől 1956 őszéig) V/1053
1082 BALOGH MARGIT Lajos székesfehérvári és Pétery József váci megyéspüspököket. Ezt követően felszólította az egyházmegyék ordináriusait, hogy bocsássanak el minden békepapot a vezető állásokból, s a joghatóságuk alá tartozó békepapokat rendeljék vissza egyházmegyéjükbe. Ez volt Mindszentynek az a rendelkezése, ami pillanatok alatt romba döntötte az Állami Egyházügyi Hivatal ötéves munkáját, s a forradalom leverése után hosszú hónapok teltek el, mígújra kiépült a megbízható papok láncolata. Az Állami Egyházügyi Hivatal lefoglalásával Mindszenty József Turcsányi Egon ny. lelkészt bízta meg, aki október 31. és november 8. között Mindszenty József bizalmasa volt mint önkéntes személyi titkár. A későbbi bírósági jellemzés szerint Turcsányi „a magyar közélet egén 1920 óta amolyan politikai üstökös, átlag 10-15 évenként térve vissza és mindig hangos botrányok között távozva".63 November 3-án katonák és kispapok segítségével megkezdte az ÁEH iratainak elszállítását. Az iratok elszállításának második ütemét november 4-ére tervezték... (Az iratok egy része 1957-ben dokumentáltan visszakerült az Egyházügyi Hivatalba, ennek ellenére nincs meg a jelenlegi iratőrző helyen, a Magyar Országos Levéltárban. Másik, kisebbik részét nem találták meg, s az évek során Szántó Konrád ferences történésznél kötött ki.64 ) A november 3-i beszéd November l-jén este 20.24-kor a rádióban elhangzott Mindszenty József ígérete: „Most tájékozódom, két napon belül a kibontakozás útjáról személyes szózatot intézek a nemzethez." A várva várt szózatot 1956. november 3-án, este 8 órakor olvasta mikrofonba a Parlament épületében, amit a rádió élő adásban közvetített. Évtizedek teltek el úgy, hogy a beszédre mint Mindszenty reakciósságát bizonyító elrettentő dokumentumra hivatkoztak. Mondanivalóját sikeresen félremagyarázhatták, hiszen a teljes szöveget csak kevesek olvashatták. A szózat megszerkesztésében érdemi szerepetjátszott Turcsányi Egon, aki ellen 1957-ben büntetőeljárás folyt le. Vallomásában ugyanazt mondta, amit Mindszenty is ír emlékirataiban: november l-jén Tildy Zoltán arra kérte Mindszentyt, hogy tervezett beszédében ne tegyen köznyugalmat zavaró kijelentéseket, mondanivalója inkább a munka felvételére és az erőszakosságok megszüntetésére irányuljon. Nyugtalansággal vegyes reménnyel várta Nagy Imre miniszterelnök is a prímás beszédét. Willman budapesti lengyel nagykövet útján kérte a lengyel kormányt: éljék el, hogy a lengyel egyház feje gyakoroljon befolyást Mindszentyre „a magyarországi feszültség csökkentése érdekében".6 5 A prímás még elsején lediktálta titkárának beszéde főbb gondolatait, amit ő legépelve adott vissza. November 2-án közreműködött a beszéd megszövegezésében, majd a közösen összeállított végleges szöveget géppel leírta, november 3-án reggel átadta Mindszentynek, aki stilizálta és 63 PIL 290. f. 2/Főv. Bír. Nb. VII. 4016/1957. Turcsányi Egon és társai büntetőperének ítélete. E jellemzés többek között a lelkész parlamenti képviselői múltjára célzott, amikor egy nem bizonyított vesztegetés miatt kizárták a Független Kisgazdapártból. Ugyanebben az ítéletben olvashatjuk: „Jellemző vádlott feudalista csökevényére, hogy 1945. előtt, majd 1956. októberi napokban is mindenütt mint Turchányi — tehát „ch-val" — írta alá, egyébként pedig cs-vel." 64 Szántó Konrád: Az 1956-os forradalom és a katolikus egyház... 69. 65 1956 kézikönyve. I. Kronológia. Főszerk.: Hegedűs B. András. írta és összeállította: Hegedűs B. András, Beck Tibor, Germuska Pál. 1956-os Intézet, Bp., 1996. 192.
