Századok – 1998
Közlemények - Balogh Margit: A katolikus egyház és a forradalom. (Események a források tükrében 1955 őszétől 1956 őszéig) V/1053
1058 BALOGH MARGIT tárgyalóképesebbnek látszik, mint akármelyik más püspök, Czapik érseket kivéve."9 Az SZKP XX. kongresszusától (1956. február 14-25.) még kábult, a kritika és önkritika kettősségében vergődő Politikai Bizottság 1956. április 26-i zárt ülésén készült szigorúan bizalmas jegyzőkönyv rögzítette az előbbi megállapításból egyenesen következő ukázt:, Az Állami Egyházügyi Hivatal értesítse a püspöki kart, hogy Czapik utódlása ügyében egyenlőre ne döntsenek, mert a kormány ebben az ügyben tárgyalni akar velük."1 0 A változó széljárást jelzi, hogy ugyanezen az ülésen döntöttek arról is, hogy „amennyiben Kádár elvtárs kommunista magatartást tanúsít, önkritikusan értékeli múltbéli tevékenységét és a Központi Vezetőség előtt önkritikát gyakorol, úgy őt j avasolni kell a Központi Vezetőségbe és a Titkárság tagj ául, esetleg a Politikai Bizottság tagjául", s ekkor döntöttek arról is, hogy „bizonyos perspektívát kell adni akulákoknak, ugyanakkor arra vigyázni kell, hogy emiatt a szegényparasztsággal szembe ne kerüljünk." Az utódlásról ugyancsak az MDP Politikai Bizottsága döntött. 1956. május 4-i ülésén elfogadta Horváth János, az ÁEH elnökének előterjesztését a püspöki kar elnöki tisztének betöltéséről: „Előterjesztés a Püspöki Kar elnöki tisztének betöltésére. 1.) Czapik érsek halálával megüresedett a Püspöki Kar elnöki tiszte. A jelenlegi viszonyok között Hamvas Endre csanádi püspök volna elfogadható erre a tisztségre. Ennek megvalósítása érdekében szükségessé válna három — őt korban és rangban megelőző (a negyedik Péteri József püspök működését nem engedélyezzük) — püspök lemondatása a Püspöki Kar elnöki tisztéről. Ezek: Virág Ferenc pécsi, Shvoy Lajos székesfehérvári és Dudás Miklós hajdúdorogi püspökök. Ezek elkerülhetetlenül személyi sértődéshez vezetnének. Javasoljuk Grősz József kalocsai érsek funkciójába való visszahelyezését. Ezáltal ő lenne a Püspöki Kar elnöke, mert rangban az érsek minden püspököt megelőz. 2.) Május 19-én a Püspöki Kar három legtekintélyesebb tagja a Püspöki Kar nevében kéije a Minisztertanács elnökétől Grősz József kalocsai érsek funkciójába való visszahelyezését. Ez alkalommal a Püspöki Kar képviselői a Kar nevében olyan írásos nyilatkozattal kéljék Grősz József visszahelyezését, amely nyilatkozatban kifejezik készségüket az állam és egyház közötti megegyezés megtartását, valamint a kormánnyal való jó együttműködést illetően. 3.) A Minisztertanács elnöke május 21-én fogadja Grősz Józsefet. Közölje vele, hogy kegyelemben részesült, elfoglalhatja egyházi tisztét. Grősz József ez alkalommal adjon írásos nyilatkozatot, amelyben elkötelezi magát az állammal való jó együttműködésre, továbbá hitet tesz a Czapik érsek által képviselt politikai irányvonal folytatására. 1956. május 3. Horváth János"l í 9 MOL 276. fond, 89/278. ő. e. 313. f. 10 MOL 276. fond 53/283. ő. e. 7. f. A Politikai Bizottság 1956. április 26-i zárt ülésén készült jegyzőkönyv. 11 MOL M-KS-276-53/284. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1956. május 4-én tartott üléséről. 108. f. Horváth János, az ÁEH elnökének 1956. május 3-i keltezésű előterjesztése. A gépelt szövegen kézzel Hegedűs András megjegyzése olvasható: „Rákosi elvtársnak! Kérem az előteijesztés megtárgyalását a holnapi PB-ülésen. V 3."
