Századok – 1998

Tanulmányok - Soós Katalin: Ausztria és a magyar menekültügy 1956–57 V/1019

AUSZTRIA ÉS A MAGYAR MENEKÜLTÜGY 1956-57 1021 A semleges Ausztria első hivatalos politikai reakciója az 1956-os forradalomra és szabadságharcra különleges figyelmet érdemel, hiszen a nyugati demokráciák közül november 4-e előtt egyedül Ausztria kormánya intézett a magyar kérdésben felhívást a Szovjetunióhoz. Október 28-án a késő esti órákban Karl Gruber Ausztria washingtoni követe táviratozott a Szövetségi Kancellári Hivatalhoz és a Külügyminisztériumhoz, miszerint Murphy amerikai helyettes államtitkár magához kérette és közölte vele, hogy értesüléseik szerint a 38. orosz hadsereg október 27-én átlépte a Kárpátokat, bevonult Magyarországra és lehetséges, hogy ennek nagy Ausztria felé irányuló menekültáradat lesz a következménye. Az amerikai kormány érdekelt abban, hogy a menekültmozgalom állásáról tájékoztatást kapjon és a maga részéről tanulmányozza, hogy ebben az esetben Ausztriának milyen gyors segélyt tudnak adni. Az amerikai kormány feltételezi, hogy az osztrák kormány egyetért vele abban, hogy az Egyesült Nemzetek morális segítsége a harcoló magyar nép javát szolgálná.9 Az egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának Tervező Bizottsága október 31-én javaslatot készített a Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos politikáról. Noha a Nemzetbiztonsági Tanács november 1-jei ülése Eisenhower elnök kezdeményezésére úgy döntött, hogy a szuezi válság miatt e dokumentum megtárgyalását későbbi időpontra halasztja,10

érdemes megemlíteni, hogy a dokumentum 25. pontja is foglalkozott a magyar menekültekkel és a nekik adandó menedékjoggal. „25. Az osztrákokat arra kell biztatnunk, hogy továbbra is biztosítsanak menedékjogot, bejelentett szándékaik szerint, az azt kérő magyaroknak. Segítenünk kell őket pénzügyileg és más anyagi eszközökkel a megnövekedett számú magyar menekült ellátásában az Egyesült Államok forrásaiból, de más baráti országokat is arra kell bátorítani, hogy segítsenek. Amennyiben jelentős számú magyar keresne menedéket Ausztriában, az Egyesült Államoknak és a többi baráti kormánynak minél előbb ki kell dolgoznia, hogy miként tudnának azonnali eUátást és gyors letelepedést biztosítani a számukra."1

1 November 4-én déli 12.45-kor Dr. Fiegl szövetségi külügyminiszter elnöklete alatt Bécsben rendkívüli minisztertanács-ülés kezdődött, amely a november hajnalban a magyar forradalom és szabadságharc leverésére indított második szovjet intervenció által Ausztria számára is előállt új helyzettel foglalkozott. Az ülésen jelen volt Helmer szövetségi belügyminiszter, Graf szövetségi honvédelmi miniszter, Dr. Bock szövetségi kereskedelmi és újjáépítési miniszter, Waldbrunner szövetségi közlekedési miniszter, Dr. Tschadek szövetségi igazságügyminiszter, Dr. Drimmel szövetségi közoktatásügyi miniszter, valamint Stephani és Weikhard államtitkárok. A szovjet hadsereg Magyarország elleni támadásának tényét az osztrák minisztertanácsban burkoltan fogalmazták meg. Az ülést Dr. Fiegl nyitotta meg és megállapította: „A megnyugtató hírek után a rádió ma kijózanított bennünket... Úgy vélem, hogy a mi államunk területét nem fenyegeti veszedelem. Meg kell viszont gátolnunk 9 ÖStA AdR BKA Auswärtige Angelegenheiten (továbbiakban AA) IIPol Ungarn 3 GZ 511190-Pol./56/519718 10

Békés Csaba: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában. 1956-os Intézet Budapest, 1996. 59. 11

Uo. 128.