Századok – 1998

Tanulmányok - Soós Katalin: Ausztria és a magyar menekültügy 1956–57 V/1019

Soós Katalin AUSZTRIA ÉS A MAGYAR MENEKÜLTÜGY 1956-57 Ausztriának hosszadalmas tárgyalások után 1955. május 15-én sikerült megkötnie az osztrák államszerződést, amely a négyhatalmi megszállás után visszaadta az országnak a teljes szuverenitást, s miután az utolsó megszálló szövetséges katona is elhagyta Ausztriát, 1955. október 26-án a parlament deklarálta Ausztria örökös semlegességét. „Függetlenségének tartós fenntartása és területének sérthetetlensége érdekében Ausztria önként elhatározza örökös semlegességét. Ausztria e cél biztosítása érdekében nem csatlakozik katonai szövetséghez, és nem engedi meg idegen országoknak, hogy területén támaszpontot létesítsenek."1 1955. május 13-án választások zajlottak le a Nemzeti Tanácsba, amelynek során az ÖVP 82, az SPÖ 74, az FPÖ 6, KPO 4 parlamenti mandátumot szerzett. Június 29-én Julius Raab másodszor is kormányt alakított. A szövetségi kancellár tisztét Julius Raab (ÖVP= Österreichische Volkspartei), az alkancellár tisztét Dr. Adolf Schärf (SPÖ= Sozialistische Partei Österreichs) töltötte be. Hogy csak a legfontosabb minisztériumokat, illetve minisztereket említsük: a Raab-kormány külügyminisztere Dr. Lepold Fiegl (ÖVP), belügyminisztere Oskar Helmer (SPÖ), honvédelmi minisztere Ferdinand Graf (ÖVP) lettek.2 Az államszerződés megkötése után Ausztria külpolitikája a négy nagyhatalom felé a jó kapcsolatok fenntartására, keleti szomszédja, Magyarország felé a feszültségek csökkentésére irányult. Midőn 1956. október 23-án Budapesten a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületénél eldördültek a fegyverek, s nemsokára a hazai sztálinista diktatúra ellen tiltakozó nemzeti felkelésbe, forradalomba torkolló harci cselekmények elkezdődtek és ennek híre Bécsbe is eljutott, az osztrák szövetségi kormány tagjai hangsúlyozták, hogy Ausztria nemrég kivívott semleges státusa alapján katonai semlegességre van kötelezve, de egyszersmind kifejezésre juttatták szimpátiájukat a magyarországi felkeléssel.3 Julius Raab osztrák szövetségi kancellár ezekben a napokban az NSZK-ban tartózkodott hivatalos látogatáson, és csak október 25-én érkezett vissza Bécsbe. Október 24-én, bonni látogatását befejezve, az újságíróknak kijelentette, hogy a magyarországi fejlődést nem lehet előre látni, „de a szabadság eszméje, úgy tűnik, lassan 1 A politikai rendszer Ausztriában. Ausztria Dokumentációk. A Szövetségi Sajtószolgálat Kiadása. Bécs, 1988. 9. 2 Kleindel Walter: Osterreich. Daten zur Geschichte und Kultur. Sonderausgabe. Wien, 1978. 405. 3 Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történeti irodalmára lásd: 1956 Kézikönyv II. kötet. Bibliográfia. A kézikönyv főszerkesztője Hegedűs B. András. 1956-os Intézet. Budapest, 1996. 1-309.