Századok – 1998

Tanulmányok - Tófalvi Zoltán: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja Romániában; Erdélyben V/989

AZ 56-OS FORRADALOM VISSZHANGJA ROMÁNIÁBAN, ERDÉLYBEN 1013 ismét faragták a székelykapukat..., fékezték a vegyes házasságokat, írásban és szóban serkentették a nemzeti öntudatot, amely elsőrendű üggyé vált és számos ifjú és koros immár büszkén vallotta önmagát magyarnak. Színjátszócsoportok alakultak ebben a szellemben és kórusok... Fehéregyházán már nyíltan lépett fel az EMISZ."2

5

(Orbán László, alapító elnök). Az alapító tagok 1957 februárjának végén letették az esküt. Minderre Orbán Lászlóék kertjének egyik eldugott részében került sor. Az asztalra rátettek egy kisebb piros-fehér-zöld zászlót, majd Orbán László halkan mondta az eskü szövegét, a tagok rátették kezüket a zászlóra és rendre megismételték az eskü szövegét: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek Magyarország felvirágozásában!" Orbán László egy zöldfedelű füzetbe íratta be a tagok névsorát. A szervezet célja az volt, hogy olyan erdélyi ifjúsági szervezetet hozzanak létre, amely összegyűjti az erőszakos kollektivizálás során tapasztalt túlkapások jegyzékét, a kötelező beszolgáltatással járó visszaélések, a falvakat rettegésben tartó „fekete autó" okozta lelki traumák minden fontosabb panaszát. Az értelmiség, a módosabb gazdák igen jelentős része a Duna-csatornánál, a bárágani kényszerlakhelyeken hosszú éveken át szenvedett. A „szocialista humánum" szellemében olyan égbekiáltó törvénytelenségeket, atrocitásokat követtek el (gondoljunk a falvak szélén tucatjával agyonlőtt kiváló gazdaemberekre!), amelyekre — az EMISZ tagjai szerint — ideje felhívni a világ közvéleményének figyelmét. Ezért döntöttek amellett, hogy az erdélyi magyarság panaszait eljuttatják a nemzetközi szervekhez, elsősorban az ENSZ-hez. Az EMISZ-nek alapszabályzata is volt, amelyet az EMSZ (Ifjúmunkás Szövetség) szervezeti szabályzata alapján dolgoztak ki. Külön fejezetben tárgyalták az EMISZ szervezeti felépítését, külön a tagság összetételét, valamint a jogokat és kötelességeket. A megalakulást követően elhatározták, hogy az állam által tiltott minden ünnepet köszöntenek, kezdve a vallási ünnepekkel, folytatva március 15-e, augusztus 20-a, október 6-a megünneplésével. Már előzetesen, 1956. november 4-e után az orosz tanár tudomására hozták, hogy az orosz nyelvet többé nem tanulják. Ezt az iskola többi diákja is tetszéssel és egyetértéssel fogadta. Orbán László javaslata és jelentős közreműködése révén szorgalmasan gyűjtötték az erdélyi magyar falvak panaszait, megkezdték az Orbán László feljegyzéseiben is emlegetett közművelődési tevékenységet. Brassó hatalmas olvasztótégely! Az ott tanuló fiatalok szeme láttára sorvad, asszimilálódik az ottani magyarság. Éppen ezért az EMISZ tagjai próbálták meggyőzni a fiatalokat a vegyes házasságok hátrányairól, próbálták legalább lelassítani az aszszimiláció folyamatát. Ehhez kapcsolódik az abortusztörvény elleni küzdelmük. Szerették volna megakadályozni a magyarság számbeli apadását. A vegyesházasságok és az abortusz elleni küzdelmet Nyitrai Mózesné Deák Berta homoródkarácsonyfalvi unitárius lelkésznő javaslatára iktatták a programjukba. (Nyitrai Mózes visszaemlékezése) Terveik között szerepelt: minden magyar településben egy EMISZ-szervezet létrehozása. 25

Bartis Ferenc: Az 1956-os erdélyi-romániai valóság megközelítése. Hitel. IV évfolyam, 1991/26. szám. 59-60.