Századok – 1997

Történeti irodalom - Árpád előtt és után. (Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről) (Ism.: Thoroczkay Gábor) V/1192 - Hans Meschendörfer – Otto Mittelstrass: Siebenbürgen auf alten Karten. Historisch-landeskundlicher Atlas von Siebenbürgen. Herausgegeben vom Arbeitskreis für siebenbürgische Landeskunde. (Ism.: Benkő Elek) IV/969

969 TÖRTÉNETI IRODALOM A második, az elsőnél kisebb kötet névmutató, arra a kérdésre ad választ, hogy a megjelölt időszakban kik voltak azok a személyek, akik bármiféle tisztséget betöltöttek, vagy cím nélkül is tagjai voltak a királyi udvarnak. Betűrendben tájékozódhatunk az első kötetben előforduló kb. 5550 személyről, a tisztségük évkörével együtt. A kötet azonban több, mint puszta névmutató, mert egyűttal középkori genealógiai segédkönyként is szolgál. Az egyazon családhoz tartozó személyek adatai ugyanis egy címszó, azaz egy standard családnév alatt vannak összegyűjtve. Mivel az archontológia készítése közben a szerző 1450-ig több száz család leszármazási tábláját állította össze, a névmutatóban szinte minden családról közöl rövid genealógiai tájékoztatást: utalást az esetleges Árpád-kori nemzetségre, és az ebből kinövő atyafiságra. Ezek egy része a régi, megbízható genealógusok munkáin alapul (Wertner Mór, Karácsonyi János), de sok esetben tovább is lépett rajtuk. Nagyobb része a szerző saját kutatásain és kombinációin alapul, amelyek itt olvashatók először. A családra való utalás mellett a személyek után megkapjuk a középkori személyazonosító adatokat: az apa keresztnevét, a személy néwariációit, a személy forrásokban való előfordulásának időhatárát, halálának évét, vagy valószínűsíthető évkorét. Engel munkája logikus szerkesztésű és felépítésű tudományos segédkönyv, az összeállítás elveit (személy- és családnevek névformája megválasztásának buktatóiban, előnév fölvétele vagy elhagyása esetén stb.) és szempontjait következetesen érvényesíti mindkét kötet lapjain. Az adattárat a jól megválasztott betűtípusok és kiemelések tipográfiailag is áttekinthetővé teszik. Mindezen erényei, de különösen adatainak megbízhatósága bizonyára segítségére lesz a középkorral foglalkozó szakembereknek és az érdeklődőknek egyaránt. Engel Archontológiája példát ad arra, miként lehet egy elhanyagolt történeti ún. segédtudományt más segédtudományok módszereinek felhasználásával (a méltóságsorok kritikájánál oklevéltan és kronológia, a személyek azonosításánál genealógia, címertan és pecséttan) magas szinten megűjítani, úgy, hogy azt a „nagy összefüggésekre" vadászó történettudomány ezentúl ne nélkülözhesse. Talán kicsit figyelmesebb kiadói szerkesztéssel elkerülhető lett volna az a néhány apróbb hiba, amely becsúszott az adattár fejezetei elé írt szövegekbe (pl. 93., 261., 511. o.) Az eredetileg a szakma szűk rétegének szánt kézikönyvet borsos ára ellenére (2950 Ft) hamar elkapkodták. Kár, hogy az árba nem fért bele egy mindennapi használatra szánt kézikönyvhöz méltó borítás. Értékét nem csorbítja, de használatát nagyban megkönnyítette volna, ha a kiadó a História Könyvtár előző néhány kötetének mintájára ezt a munkát is kemény kötésben adta volna a használók kezébe. Reméljük legalább ilyen színvonalú lesz a már egy ideje Engel Pál biztatásával készülő, a jelen kötetet megelőző (Árpád-kori) és követő (Mátyás- és Jagelló-kori) korszak archontológiájának összeállítása is. Rácz György Hans Meschendörfer - Otto Mittelstrass: SIEBENBÜRGEN AUF ALTEN KARTEN. Historisch-landeskundlicher Atlas von Siebenbürgen. Herausgegeben vom Arbeitskreis für siebenbürgische Landeskunde. Heidelberg 1996. 149 o., 25 ábra, 4 térkép. ERDÉLY RÉGI TÉRKÉPEKEN Erdély történeti-helytörténeti atlasza A tág értelemben vett erdélyi helytörténeti kutatás számára mindenkor elsőrendűen fontosak voltak azok a kiadványok, melyek az erdőn túli tartomány korai térképes ábrázolásaival foglalkoztak. Ilyen értelemben az utóbbi évek, évtizedek kartográfiai termésére nem is panaszkodhatunk, miután a Lázár-térkép monografikus feldolgozására egyetemi tankönyv formájában már 1976-ban sor került (Stegena Lajns: A magyar térképészet kezdetei), 1989-ben Papp-Váry Árpád és Hrenkó Pál (Magyarország régi térképeken), 1991 -ben Stegena Lajns (Magyarország térképei a mohácsi vész előtt) tett közzé idevágó, jegyzetekkel és mutatóval jól ellátott munkát, 1996-ban pedig Szántai Lajos gyűjtése nyomán megjelent Budapesten az Atlas Hungaricus 1528-1850., amely teljességre törekvően közli a történeti Magyarország földrajzi ábrázolásait a címben jelölt időszakból. Mindezek ellenére az erdélyi kutatás számára továbbra is hiányoztak az élvezhető minőségű és nagyítású reprodukciók, valamint a térképeket és készítésük körülményeit, nem utolsósorban pedig a feltüntetett helyneveket nagyobb filológiai pontossággal prezentáló, illetőleg őket összeha-