Századok – 1997
Közlemények - Knapp Éva – Tüskés Gábor: A barokk kori társulati élet forrásai IV/923
924 KNAPP ÉVA - TÜSKÉS GÁBOR hiányzik. A forrásanyag áttekintésével egyrészt megkönnyítjük a további kutatások tájékozódását. Másrészt mivel a rendszeres forrásfeltárás csak kisebb egységenként végezhető el, szükségesnek látszik érzékeltetni az egész anyag körvonalait. A forrásanyagot megjelenése és funkciója alapján három nagyobb csoportba, ezen belül több kisebb egységre osztottuk. 1. Kéziratok A kéziratos forrásanyag túlnyomó többsége az egyházmegyei levéltárak különböző egységeiben található. Ezenkívül nagyobb mennyiségű, elsősorban a társulatok feloszlatásával kapcsolatos iratanyagot őriz a Helytartósági Levéltár. Szükséges továbbá a nagyobb könyvtárak kézirattári állagainak, valamint az országos, a megyei és a rendi levéltárak vonatkozó anyagának az átvizsgálása. Az egyházmegyei levéltárak rendezettsége és feltártsága rendkívül különböző, s ezeket a forrásokat ritkán kezelik önálló egységként. Az is előfordult, hogy a címe szerint társulati vonatkozású iratcsoportban egészen más tartalmú források találhatók. Az így összegyűlt kéziratanyag terjedelmi szempontból rendkívül változatos: az egy-két lapos feljegyzéstől a kötetes anyagok szórványos bejegyzésein át a több száz további kisebb egységet felölelő gyűjteményekig terjed. Elvileg szükség lenne mindazon egyházi szervezetek (plébániák, rendházak stb.) teljes forrásanyagának átvizsgálására, amelyekhez társulatok kapcsolódtak. Ennek az anyagnak egy része az esetenként fennmaradt társulati levéltárakkal együtt rendszerint a plébániákon található. a/ Kizárólag társulati vonatkozású források A társulatok működése során keletkezett iratok A szervezetek létesítésének legfontosabb dokumentuma a működést engedélyező pápai vagy püspöki oklevél, megerősítő irat.1 Az is előfordul, hogy az illetékes püspök saját átírásában adja a pápa engedélyét.2 A társulatok társadalmi összetételére alapvető források az ún. társulati albumok, amelyek minden esetben közlik a belépő tagok nevét és lakóhelyét, ritkábban foglalkozását és halála idejét.3 Az albumok rendszerint külön-külön, a keresztnevek abc rendjében tartalmazzák a férfiak és a nők nevét. Ettől többnyire elválasztva, elöl kapnak helyet a magasabb társadalmi rétegekhez tartozó személyek, számos esetben címerük vagy nevük díszes keretezésű, kézzel festett ábrázolásával. Az album alkalomszerűen magában foglalja a társulatot engedélyező bulla és a működést szabályozó regula szövegét. Kivételesen előfordul a felvételi lapok részben kézi elkészítése,4 s ismerjük társulati alapszabályok kéziratos példányait is.5 Értékes felvilágosítással szolgálnak a szervezetek működésére a társulati élet eseményeit rögzítő, esetenként más vegyes feljegyzéseket is tartalmazó naplók.6 így például az ecsegi szent kereszt társulat diáriuma az 1672-1767 között időszakból leírja a társulat alapítását, reguláit, a tagok névsorát, ismétlődően szól a tisztségek megújításáról, a tagok büntetéseiről, adósságairól és a miseszolgáltatás rendjéről, s meghatározott ünnepekre énekszövegeket és elmélkedéseket is
