Századok – 1997
Közlemények - Knapp Éva – Tüskés Gábor: A barokk kori társulati élet forrásai IV/923
A BAROKK KORI TÁRSULATI ÉLET FORRÁSAI 925 tartalmaz.7 A nagyobb vagyonnal rendelkező társulatoknál a gazdasági feljegyzések céljára külön számadáskönyvet vezettek, melyből megismerhetjük a szervezet bevételeit, kiadásait, kölcsönügyleteit és más anyagi ügyeit.8 Egyedi forrásnak számít egy társulati tag erkölcséről ismeretlen célból kiállított bizonylat.9 Néhány esetben nyomtatásban megjelent vagy nyomtatásra előkészített munkák (társulati könyv, strena) kéziratos példányait is megtaláltuk.1 0 Külön forráscsoport a társulati ügyekkel kapcsolatos levelezés. A levelek első csoportjában az egyik fél maga a társulat: ilyen levélváltás történhet például két különböző szervezet,1 1 a főtársulat és filiája,1 2 a társulat és az egyházi feljebbvalók (esperesség, püspökség, szerzetesrend) között.1 3 A levelek másik csoportját az egyházi és világi hatóságok között a társulatok ügyében váltott levelek alkotják. A felek itt rendszerint a megyéspüspök és a káptalan,1 4 a társulatot gondozó szerzetesrend,1 5 valamint a Helytartótanács.1 6 A levelek visszatérő témája különféle vitás kérdések eldöntése. A Helytartótanáccsal váltott levelekben a társulatok megszüntetése, illetve működésének engedélyezése szerepel leggyakrabban. A társulatok feloszlatása kapcsán keletkezett iratok Az utóbbi levelezéscsoport már átvezet a kéziratos források másik fő tematikus egységéhez, a feloszlatás kapcsán keletkezett iratokhoz. Ezek közül a királyi és helytartótanácsi rendeletek adminisztratív jellegűek. Ismétlődő megjelenésük elsősorban a társulatok szívósságát, a feloszlatás nehézségeit tükrözi.1 7 Az iratok másik csoportját az egyházmegyei elöljárók és az állami hatóság részére készült jelentések,1 8 összeírások,1 9 leltárak és számadások2 0 alkotják. Ezekből felvilágosítást kapunk egy adott területen (Köz- vagy egyházigazgatási kerületben) és időpontban működő vagy feloszlatott társulatokról, azok vagyonáról és vagyontárgyairól. A forráscsoport előnye, hogy szeriális jellegű, s bár a részletesség foka különböző, rendszerint azonos felépítést követ, s alkalmat ad a kvantitatív értékelésre. A feloszlatás során elvileg minden egyházmegyében kimutatást kellett készíteni az ott működő társulatokról, ezt a rendeletet azonban nem mindenütt hajtották végre. Az egyházmegyei összeírásokat csak részben helyettesítik a föltehetően ezek alapján, közigazgatási kerületenként csaknem az egész ország területét felölelő kimutatások, amelyek több, mint 700 társulat 18. század végi meglétét, illetve megszüntetését tanúsítják. Ы Társulatokra vonatkozó anyagot is tartalmazó egyéb források Egyházmegyei iratok A nem kizárólag társulati adatokat tartalmazó források feltárásában a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy ilyen adatok az egyháztörténeti forrásanyag számos egységében találhatók. Ezért a kutatást a rendszeres előfordulású forrásokra összpontosítottuk. Az egyházmegyei iratanyagban ilyen forráscsoportnak számítanak az egyházlátogatási jegyzőkönyvek (canonica visitatio), amelyek pontjai között rendszerint szerepel a társulatokra vonatkozó kérdés is.2 1 így egy-egy egyházmegye több különböző időpontban felvett egyházlátogatási jegyzőkönyvei
