Századok – 1997
Közlemények - Fodor Pál: Együttműködés és válság a 15–17. századi oszmán–zsidó kapcsolatokban IV/895
OSZMÁN-ZSIDÓ KAPCSOLATOK 903 népszem elsőszülött fiát. Bár ezután Rüsztem rövid időre kegyvesztetté vált, s Möse pozíciója is megingott, a frakció végső soron győztesen került ki a küzdelemből.23 Hámon és Rüsztem kulcsszerepet játszott abban is, hogy 1553-54-ben az Oszmán Birodalomba települt át a híres Mendez-Nászi zsidó bankárcsalád. A Mendez-cég a korabeli Európa egyik legnagyobb pénzügyi vállalkozása volt, amely a francia és a spanyol királyi udvaroknak is hitelezett. Az Antwerpenben működő családi vállalathoz az 1540-es években csatlakozott Mendez feleségének, Gráciának egyik unokaöccse: Joao Miques, aki utóbb Don Jószéf Nászi néven lett ismert bankár (apja a portugál királyi udvar orvosa volt). Mendez halála után az ügyeket irányító Grácia úgy döntött, hogy visszatér a judaizmushoz (a család az ún. marránusokhoz, vagyis a színleg keresztény hitre tért zsidókhoz tartozott), s az Oszmán Birodalomban telepedik le. Ez kapóra jött Rüsztem nagyvezírnek, a keresztények és a velenceiek nagy ellenségének, aki az utóbbiak luxusáru kereskedelmét a zsidók segítségével szerette volna visszaszorítani.24 Ezért Hamonnal egyetértésben rábírta Szülejmánt, hogy járjon közben a velencei hatóságoknál az akkor már ott tartózkodó Mendezék elengedése érdekében. A beavatkozás sikerrel járt, és előbb Grácia, majd unokaöccse költözött át Isztambulba, ahol azonnal nyíltan visszatértek a zsidó valláshoz. Jószéf Nászi feleségül vette nagynénje leányát, miután még Itáliában megszöktetett és elvett másik unokahúgát fivérének engedte át (a család viharos házassági ügyletei nyilvánvalóan a vagyon egybentartására irányuló törekvésekkel álltak kapcsolatban). Grácia és Jószéf az átköltözés után nagy összegeket fordított a zsidó vallás, tudomány és kultűra támogatására. Zsinagógákat és iskolákat építtettek, fenntartásukhoz adományokat tettek, Tiberiás városában új közösséget alapítottak az Európából érkező zsidók elhelyezésére, s figyelmük arra is kiterjedt, hogy pénzt juttassanak a zsidó kórházaknak és elesett hittestvéreiknek.25 Jószéf Nászi hamarosan a zsidó közösség elismert vezetője és az Oszmán Birodalom egyik legbefolyásosabb embere lett. Ezt — hatalmas vagyonán kívül — főleg annak köszönhette, hogy családja az áttelepülés után késedelem nélkül bekapcsolódott az oszmán gazdaság legkülönbözőbb ágazataiba.2 6 Mivel óriási tőkével rendelkezett és nagy összegeket tudott befektetni (ami egyfajta hitelezést jelentett az udvarnak), rövid időn belül megszerezte a legjövedelmezőbb adóbérleteket, fontos pozíciókra tett szert a kül- és belkereskedelemben. Nászi gazdasági ereje komoly politikai hatalommal párosult, annál is inkább, mert széleskörű ügynökhálózata révén kiváló politikai információkkal rendelkezett, amelyeket nem habozott az oszmán vezetés rendelkezésére bocsátani. Amikor Szülejmán utolsó éveiben kitört a trónharc a szultánfiak között, Jószéf Nászi jó érzékkel a későbbi győztes Szelim mellé állt, és hamarosan learathatta választásának gyümölcseit. Az új uralkodó egyik legfőbb tanácsadója lett, és rendkívüli megtiszteltetésekben részesült: a szultán kinevezte Naxos és a Kykládok hercegének (itáliai titulatúra szerint: dükának; oszmán szóhasználattal szandzsákbégnek), megengedte neki, hogy fényűző palotát tartson fenn a Boszporusznál, sőt kevésen múlott, hogy nem emelte a nagyvezíri székbe. Nászi politikáját a spanyol-, Velence- és francia-ellenesség határozta meg, ami a lengyelek iránti barátságos magatartással párosult.
