Századok – 1997

Tanulmányok - Kovács László: A 12. századi anonim denárok I/75

90 KOVÁCS LÁSZLÓ Bánkút (Csongrád m.): 1897-ben megszerzett kincslelet 2772 érméjét mutatták be a MNM Éremtárában. III. Béla H69 típusú denárai, valamint magyar lemezpénzek mellett, 10 friesachi és 1 kölni dénárt is tartalmazott, ezek legfiatalabbika valószínűleg II. Eberhard salzburgi érsek (1200-1246) 7 denára_ volt: R. L. (= Réthy László): A M. N. Múzeum Éremtárának 1897. évi gyarapodása. Archaeologiai Értesítő 17 (1897) 88; Gedai István 1965-66, 34 (55. jegyz.). Békéscsaba (Békés m.): A magyar brakteátákhoz 10 friesachi dénár csatlakozott, amelyek legfiatalabbja II. Eberhard salzburgi érsek (1200-1246) 8 denára volt: Gedai István 1965-66, 34 (55. jegyz.). Nagyecsed (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) - Bagolyvár: 1967 előtt edényben talált s 911 érmét, valamint további töredékeket tartalmazó vegyes kincslelet, amelyben a magyar brakteáták mellett 683 friesachi dénár volt. Legutolsó verete II. Frigyes császár (1236-1239, 1246-1250) bécsi denára: Gedai István: A nagyecsedi Árpád-kori éremlelet. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 8-9 (1965-66) 57, 73. Nagyősz (Triebswetter; Tomnatic, jud. Timi§, Románia): Az 1888-ban kiszántott cserépkorsóban elrejtett kincsben mintegy 2000 érme volt, s ebből mind III. Béla H69 jelzetű denárának, mind a magyar brakteátáknak csak a típusát jegyezték fel, a darabszámát nem. A 107 friesachi és 3 kölni dénárból, amelyek közül csak 67 db meghatározása ismert, a legfiatalabb II. Frigyes cseh herceg (1229-1246) denára volt: Berkeszi István 1907, 31 (55. jegyz.); Király Ferenc 1953-54, 11 (55. jegyz.); Gedai István 1965-66, 35 (55. jegyz.). Nyáregyháza (Pest m) - Pusztapótharaszt, Zsengellér dűlő I. kincs: 1964-ben szőlő alá forgatáskor, a terület legmagasabb részén cserépedényben előkerült kincslelet: 8 brakteáta és 16 friesachi dénár. Utóbbiak között a legfiatalabb IV Henrik anders-meráni herceg (1204-1228) denára volt: Gedai István: A nyáregyházi lelet éremanyaga. Numizmatikai Közlöny 68-69 (1969-70) 38; Parádi Nándor 1975, 122 (34. jegyz.). Nyáregyháza (Pest m) - Pusztapótharaszt, Zsengellér dűlő II. kincs-. 1965-ben az I. kincs lelőhelyétől K-ÉK irányban 50-60 méterre előkerült kincslelet, amelynek darabjait szőlőtelepítéskor, majd a talajfelszínen összeszedegetve, továbbá tárcsázáskor, végül pedig ásatással és fémkutatóval gyűjtötték össze ékszerek, valamint 759 magyar, 997 friesachi és egyéb érme összetételben. A legfiatalabb veret II. Frigyes császár (1236-1239, 1246-1250) aacheni denára: Gedai István 1969-70, 25-37 (57. jegyz.). Megjegyzendő, hogy a kincsben Ottokár osztrák herceg (1251-1261) bécsi denára is előkerült, de típusának A. Luschin-Ebengreuth által ajánlott meghatározása helyességét Gedai István e leletegyüttes összetétele alapján kétségbe vonta, ugyanis benne 1240 utáni időre utaló egyéb veret nem volt: uő. 1969-70, 37 (57. jegyz.). A lelet ékszereiről: Parádi Nándor 1975, 119-126 (34. jegyz.). Ostrovo (opst. Vinkovci, Horvátország): A mintegy 3500 érmét tartalmazó leletből III. Béla H69 és II. András H225 típusú denárai mellett magyar brakteáták valamint 131+ friesachi, bécsi dénár és egyéb veret meghatározása ismeretes. A legfiatalabb érme Rudolf osztrák herceg (1276-1281) kibocsátása volt: Göhl Ödön: Dr. Josip Brunsmid: Nekoliko nasasca novaca na skupu u Hrvatskoj i Slavoniji. Numizmatikai Közlöny 4 (1905) 154; Gedai István 1965-66, 35 (55. jegyz.). Szánk (Bács-Kiskun m.): 1971-ben birkák által kitaposott kincslelet, amelyből 853 brakteáta és 328 friesachi, kölni dénár került meghatározásra. A legfiatalabb veret Engelbert kölni érsek (1216-1255) denára volt: Lajos Huszár-. Der Münzfund von Szánk aus dem 13. Jahrhundert (A Szánk községben talált 13. századi éremlelet). Cumania 4 (1976) 271. 58

Gedai István 1965-66, 33, 38 (55. jegyz.). 59

Gedai István 1965-66, 38-40 (55. jegyz.). 60

Később a Nyáregyháza (Pest m.) - Pusztapótharaszt, Zsengellér dűlőbeli 2 érmelelet értékelése kapcsán általánosságban ugyan, de határozottabban foglalt állást a brakteáták IV Béla kori volta mellett. Rámutatott, hogy a „brakteáták a tatáijárást nem sokkal megelőző évek terméke...bár a kutatás jelenlegi állása mellett nem tudunk kielégítő választ adni arra a kérdésre, hogy a magyar király denára miért nem szerepel az e-korbeli leletekben. Még akkor is feltűnő lenne e jelenség, ha olyan megoldásra gondolnánk, hogy IV Béla a tatáijárás előtt csak lemezpénzeket — brakteátákat — veretett volna".: Gedai István 1969-70, 40 (57. jegyz.). A két érmelelet megkülönböztetésének szükségességéről: Parádi Nándor 1975, 119-124 (34. jegyz.). Néhány év múlva a szigetcsépi (Pest m.) friesachi lelet kapcsán, amely brakteátát nem, de II. András veretet tartalmazott, ugyancsak erre utalva jegyezte meg: „a lelet összetétele egy negatív adattal járul hozzá egy sokat vitatott magyar numizmatikai problémához. Nem lehet ugyanis végérvényesen eldöntöttnek tekinteni a magyar lemezpénzek (brakteáták) kormeghatározását; vitatott, hogy III. vagy IV Bélához köthetők-e. Korábbi