Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
8 TÓTH ENDRE szólt4 3 ; szerinte Krisztus kissé jobbra tekintő arca és a lépő lábtartása az ascensio „halvány lenyomata". Bár abban, hogy ennek a mandorlának a jelentésrétegéhez is hozzátartozik a rex gloriae jelentés, nem tudom követni. Krisztus, mint legfőbb király (a titulusban summus rex) természetes: a triumfáló rex gloriae-t azonban nem az 1., hanem a 3. mandorla Krisztus képe mutatja, ezért szükségtelen Krisztusnak ezt az aspektusát ebben a képben keresni. A mandorla alján a kehely utalás Krisztus áldozatára4 4 . A kehely a Karoling és Ottó-kori keresztre feszítési jelenetek gyakori kelléke; Krisztus vérét fogják fel benne. A miseruhán Krisztust, mint az áldozati Bárányt jelzi a kehely: az Agnus Dei képeken ezért nemegyszer látható. Hasonlóan kicsiny kelyhet festettek II. Henrik sacramentáriumának miniatúrájára (1002-1014): a kép közepén, a négyzet alakú mező alsó sarkában, a dextera Domini alatt, utalva a miseliturgiura45 . A Nepi melletti Sant Elia apszisfestményén pedig a főapostolok között álló Krisztus lába alatt kerek mezőben áll a kehely és a bárány46 . 2. mandorla (1. kép 2, 2. kép, c.): Mária kezét, szélesen széttárva, orans gesztusban tartja; mögötte két oldalt 3-3 csóvában dicsfény sugárzik, Krisztustól eltérően, mindhárom felfelé irányul (3. kép). A hosszú stóla felett paenulához hasonló köpenyt visel; — feje szokatlan megoldás — fedetlen. Kovács Éva arról ír, hogy „fején és vállán az antik pallával" ábrázolták4 7 :a fejfedő azonban nem figyelhető meg. Ez alighanem véletlen tévedés lehet, mert a középkorban Máriát — és a nőket — fedetlen fővel nem ábrázolták. A felirat: EMICAT IN CELO SANCTAE GENITRICIS IMAEO (imago helyett): ragyog a menyben a szent szülő képe. Az imago szó használata értelmezésre szorul. A szövegből (és az ábrázolás egészéből) kétségtelen, hogy Mária a mennyben van. Márpedig ott nem a képmása fénylik, mivel a katolikus tanítás szerint, halálakor testestül-lelkestül égbe emelték. Az imago szó jelentése kép, képmás, amiről a források tömege tanúskodik48 . Következetesen használja a szót Hrabanus Maurus a képverseiben: az emberi alakokat kizárólag ezzel a szóval jelöli; más ábrázolásokat — keresztet, állatokat — viszont egyaránt jelöli az imago és a figura szavakkal49 . Kérdés, hogy az imago értelmezhető-e testként, olyanformán: Mária teste is az égben ragyog, lelke ugyanis természetesen ott van. A megoldás a következő lehet. Az eikon - imago a teológiai szóhasználatban az embert, mint Isten képmását jelöli (1 Cor. 11,7: Vir... imago et gloria Dei est) . Ebben az értelemben lehet Máriáról, mint emberről általánosságban szólni, aki halála után testestől-lelkestől a mennybe felvitetett. Az imago szó használatának oka a leoninusi hexameterből is következik: a metszet- és a sorvégnek rímelni kell (celo - imago). Kovács Éva az ábrázolást eleinte az incarnatio és az egyház jelképes ábrázolásának tartotta5 0 . A. Grabar Mária mandorlás ábrázolásában az Isten anyjára lát utalást5 1 : ezek a képek azonban a trónoló Máriát a gyermek Jézussal ábrázolják. Kovács É., mivel a Te Deum Máriát nem említi, feltételezte, hogy Mária egyben az egyházat is jelképezi, ami a Te Deum gondolatkörébe már jobban beilleszthető (Te per orbem terrarum sanda confitetur Ecclesia). A miseruha Mária-
