Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 9 képén azonban nincs utalás a megtestesülésre, az álló orans alak nem felel meg ennek a képtípusnak5 2 . Ugyanakkor a Te Deum szövegében semmi sem mutat olyasmire, amiből a Mária-Ecclesia megfelelésre kellene gondolni. Bárhogyan is értelmezzük a mandorlafeliratot, Mária „képe" az égben ragyog: ez világos kifejezése, hogy a kép Máriának milyen aspektusát, és ebből következően milyen ábrázolási módját jelzi: ez a testestől-lelkestől történt égbeemelést, az Assumptio Beatae Mariae Virginist, ami egyúttal a megajándékozott, székesfehérvári templom címe is. 1974-ben a képet és a feliratot Mária mennybemenetelével hoztam kapcsolatba5 3 , amit Kovács E.5 4 is elfogadott és emlékeztetett a 900 körüli Toutilo-könyvtáblára, amelynek csont domborművén orans Mária áll az angyalok között, de nem mandorlában - szemben a másik lap mandorlában álló Krisztusával5 5 . A Tuotilo (St. galleni szerzetes, adatolva 895-912 között56 ) diptichon felfogásában valóban összevethető a koronázási palást Mária-képével: Mária orans kéztartással áll az angyalok között. A megfogalmazás nem Mária halálát, nem is az égbe emelést ábrázolja: Mária már az égben van. A cselekményre az ascensio szó utal, ami ugyan Krisztus mennybemenetelének a terminusa, de a 9-10. században a teológiailag pontos, elkülönítő szóhasználat még nem következett be. A teológiai szóhasználat bizonytalanságát jelzi az ascensio felirat. Ennek ellenére, Toutilo St. galleni szerzetestársa, Notker Balbulus Mária mennybeviteléről írt sequenciájában a teológiailag pontos, assumptio szót használja57 : a szekvencia és az elefántcsont faragvány St. galleni keletkezése sem véletlen: a kolostort Mária mennybemenetelére szentelték58 . A fleury-i kolostorban Gauzlin apát (+1030) által készíttetett elefántcsont tábla viszont ascensionem Dei genitricis Mariae ábrázolta59 . Ugyanakkor a 10. századi pápai oklevelek szóhasználata következetes és nincs kivétel: Mária mennybemenetelének napját az oklevelek assumptioval jelzik6 0 . A Mária halálát ábrázoló képtípus csak az ezredfordulón, részben bizánci hatásra keletkezett. Ez sem magát az assumptiót, hanem Mária lelkének angyalok általi égbeemelését ábrázolta6 1 . A reichenaui kódexfestészetben kialakuló megfogalmazás viszont a miseruha képén nyomon követhető6 2 . A reichenaui troparium® Mária halálát ábrázoló képének alsó részén Mária ágyát körülveszik az apostolok, felette pedig két angyal tartja Mária mellképét clipeusban; felül keresztes manus Dei 64 . II. Henrik perikópáskönyvében6 5 a halottaságy felett két angyal emeli Mária clipeus-mellképét a mandorlánban trónoló Krisztus lába előtt. Az ugyancsak reichenaui lectionare Mária mennybemenetele képén6 6 a keresztet tartó Isten keze alatt két angyal emeli a clipeusban Mária orans mellképét, alatta pedig az angyalsereg, mintegy szétválva, utat nyitva nézi az eseményt. Az sem jelentőség nélküli, hogy ez, a miseruha képéhez legközelebb álló kétoldalas kompozíciót (Mária halála: 76v és az assumptio: 77r) a lectionare Mindenszentek napjához mellékelték, mintegy kifejezve a „Mária a mennyek királynője" felfogást. Ezek a képek azonban nem Mária testi égbeemelését ábrázolják: az apostolok között, a halottas ágyán fekvő Mária fölött, az angyalok által emelt mandorla a bizánci előképek eidolon-jának változata6 7 ; mégis, a már emberi alak ábrázolása megnyitotta az utat a testi égbeemelés ábrázolásához: az eidolonból igazi emberalak lett. Hogy a reichenaui kódexfestészet Mária halála témái hathattak a mi-
