Századok – 1997

Tanulmányok - Szvák Gyula: Az orosz „rövid” 17. század. A Romanov-konszolidáció kezdetei IV/857

866 SZVÁK GYULA nem ekealjanként, mert adózás alapjává az udvarokat tette. A gyakorlatban a kétféle kivetés egymással párhuzamosan működik, de így sem sokkal haladja meg az összes bevétel 20%-át.1

9 A prikázok Az adókat be kell szedni, az adózókat nyilván kell tartani, és a befolyt jövedelmeket szét kell osztani költségnemek szerint a társadalom meghatározott csoportjai között. E feladatokat a központi hivatalok (kormányszékek), a prikázok voltak hivatottak megoldani. Az egykori udvari apparátusból, a Nagy Udvar Hivatalából kivált néhány prikáz már a 16. század második felében komoly jelentőséget kap a központi irányításban. A Moszkvához került új területek és a konszolidálódó állam egyre bővülő és egyre bonyolultabbakká váló új funkciói a 17. század első felében egy sor új prikáz létesítését eredményezik, hogy a század közepére számuk elérje a félszázat. Egy később Svédországba szökött prikáz-hivatalnok, Grigorij Kotosíhin jóvoltából ezekről viszonylag pontos képpel rendelkezünk.2

0 A prikázok egy jelentős csoportja közvetlenül a hadsereg ügyeivel foglalkozott. A legnagyobb befolyással és kompetenciával bíró ilyen hivatal a Besorolási prikáz volt, amely háború esetén a hadsereg vezérletét adta és felügyelte, békeidőben nyilvántartotta, szemlézte és birtok-, illetve pénzadományokkal látta el a szolgáló nemeseket. A gyakorlatban felettese volt a Sztrelecek-, a Puskások-, a Dragonyosok-, a Lovasok-, a Muskétások-, és a Gyalogosok hivatalainak. E prikázok meghatározott városok és területek (a Besorolási pl. 33 város) adóival és egyéb jövedelmeivel részlegesen vagy teljes egészében rendelkeztek, így működésükben a funkcionális és területi közigazgatási elv keveredett. Néhány prikáz eleve territoriális alapon jött létre, mint pl. a Kazanyi Udvar Hivatala, vagy a belőle 1637-ben kivált Szibériai Hivatal. Feladatuk az országnyi területek irányítása volt - de elsősorban a rendfenntartás, illetve a szolgálattevő katonák biztosítása és ellátása. A prikázok másik nagy csoportját az adózó lakossággal foglalkozó hivatalok alkották. Külön hivatalok intézték egy-egy adónem behajtását, mint pl. a Nagy Vámhivatal, a Rendkívüli adók-, a Sorozottak-, a Sztrelecek Élelmezésének hivatalai, vagy a Postaszolgálat Hivatala. A különféle társadalmi csoportok állami adóztatásának felügyeletét szintén elkülönült prikázok biztosították. A Nagykincstár Hivatala a kereskedők, a városlakók és a parasztok kereskedelmi adóit szedte, a Pátriárkái Hivatal és a Kolostorok Hivatala az egyházi földeken ülők állami adóiért volt felelős. Külön prikáz tartotta nyilván a szolgáló nemesi földeket, megint más a holopokat, és egy harmadik a moszkvai adózókat. Ezek a prikázok az adók behajtásán és a közigazgatási funkciókon túl esetenként akár bírósági ügyekben is ítélkeztek.21 A prikázok működésének jellemzője a szétaprózottság és a kompetenciák zavart okozó átfedései, a nem világos munkamegosztás. E funkcionális zavarok a század második felére a központi és helyi közigazgatás anarchiájához vezettek, amikor is a lakosság már nemigen volt képes megkülönböztetni a rá nehezedő sokféle hivatalt, s csak egy eszközt ismert basáskodásuk józan keretek között tartásában: a baksist.