Századok – 1997
Tanulmányok - Péter Katalin: Társadalom és gazdálkodás a kora újkori Sárospatakon. A patakiak csendes ellenállása IV/809
TÁRSADALOM ÉS GAZDÁLKODÁS A KORA ÚJKORI SÁROSPATAKON 851 Srajfogel Rozina gazdasága.18 5 1679-ben vették az első házukat itt, Segnyei Pétertől a Belsővárosban 800 forintért és „derék fő tokaji" borokét. Óriási munkával tették lakhatóvá két év alatt. A ház szörnyű állapotban lehetett: nyolc héten át hordták ki belőle a szennyet, és összesen 2427 forintba került a helyreállítás. Igaz, „az képírónak az felső házért" is fizettek, űgyhogy freskók díszítették a legszebb emeleti helyiséget. Sererek Eperjesről jöttek; eredetileg ott voltak kereskedők. Nyilván hegyaljai támaszpontjukat kívánták Sárospatakon berendezni, hogy könnyebben szállíthassák Eperjesen át Lengyelországba a borokat. Megtartották azonban eperjesi házukat és ingóságaikat is. A patakiak feltehetőleg kezdettől féltek a versenyüktől. Vihar mégis csak akkor tört ki, amikor Sererék 1688-ban Baxa István hűtlenség miatt elkobzott teljes vagyonát megvették a Kamarától 1800 forintért. A városi könyvben olvasható, milyen sokan tiltakoztak, amikor Serer és felesége beiktattatta magát a hatalmas vagyonba. Ők a királyi táblára utasították a felháborodottakat. A beiktatást megsemmisíteni azonban nem lehetett. A patakiak félelmei pedig beigazolódtak: Sererék mindenkinek fölébe kerekedtek. Szőlőket szüreteltek nemcsak Patakon, hanem az egész Hegyalján. A kamarai birtokok 1697-i elszámolásában Serer Mihály termését, aszúval együtt 51 egész és 31 félhordót, külön tüntették fel. Aztán nem lett belőlük kereskedődinasztia, mert csak két lányuk maradt, Eleonóra és Zsuzsanna. Zsuzsa halála miatt Eleonóra az egész vagyont saját férjére, Arvai Imrére hagyta. Sererék megjelenése Patakon mégis új korszakot jelölt, a patakiak felett eluralkodó idegen vagyonok hatalmát. JEGYZETEK 1 A neveknél megtartottam a különböző forrásokban használt alakjukat. így előfordulhat egyes személyek vagy családok nevének eltérő említése. A névhasználat problémáit éppen pataki, illetve környékbeli anyaggal kapcsolatban összefoglalta Veress Éva, Háztartás, telek és termelés viszonya hegyaljai és bodrogközi jobbágyfalvakban a XVI. század derekán. Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korában. Szerk. Makkai L. Budapest 1966. 336. skk. 2 Az akkori dézsmajegyzék: MOL E 149. Reg. dec. 227, 1567/6. 3 MOL E 156. U et С 95/22. 4 Kowachról az uradalmi iratokon kívüli értesülések: MOL E 21. Benignae Resolutiones 14. cs. Miksa 1560. december 21.-i leirata tartalmaz mellékletként adatokat. Az anyag jelzetét Bessenyei Józsefnek köszönöm. 5 MOL E 156. U et С 45/36. 6 Az átadással kapcsolatos uradalmi íratok: MOL E 210. Miscellaneae 38. cs. 114/a. 7 MOL E 156. U et С 95/22. 8 Összefoglalóan: Veress E. i. m. 340. 9 Veress E. falvakban 23-29%-ra becsüli az urbáriumokból kimaradt, de a dézsmajegyzékekben felvett személyek számát. Uo. 340. 10 MOL E 156. U et С 22/21. 11 Uo. 40/39. 12 A legkülönbözőbb időkből származó urbáriumok is — ha összeírják egyáltalán a Belsővárost •— 60 körüli nem-uradalmi célra használt telket vesznek fel. 13 A két rendkívüli forrás elemzésének tanulságai alapján már nem nevezném családfőnek, az adott esetben női családfőnek, hanem egyszerűen női telektulajdonosnak a Századokban jó néhány évvel ezelőtt megjelent tanulmányom főszereplőit. Ld. Századok 1989. 5-6.563. skk. 14 Makkai László, A robotgazdálkodás kialakulása a sárospataki uradalomban. Agrártörténeti Szemle 1965. (Alább: Makkai 1965.) 441. skk. 15 Az 1570-es urbáriumban (MOL E 156. U et С 95/22.) jegyezték fel a panaszokat. 16 Az oklevél: Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára (Alább: TiREL) А. I. 42.
