Századok – 1997

Tanulmányok - Péter Katalin: Társadalom és gazdálkodás a kora újkori Sárospatakon. A patakiak csendes ellenállása IV/809

836 PÉTER KATALIN 1664 gabona dézsmajegyzék 1631. urbárium 1648. urbárium 1657. urbárium 1 1676. urbárium 1688. urbárium ! 1686. bor dézsmaj. 1688. bor dézsmaj. 26. Barbeiy István 35 kai -74. B. György 87. B. István 72. B. István 48. B. J. árvái --27. Győri Ferenc 73 kai 5 kéve -80. Gy. Ferenc 90. Gy. Ferenc 75. Gy. Ferenc 51. Gy. F-tól jezsuitáké --28. Dusi János mester 30 kai 12 kéve --29. Kádas Péter 10 kai --73. K. Péter 49. K. P árvái --30. Kádas András 14 kai --31. Zotan Mihályné 85 kai --80. Zoltán Istvánné Szendrey Jánosné Patai Sámuel Bónis György 56. Zoltán Istvánné Szendrey Jánosné Patai Sámuel Bónis György --32. Szendreiné 68 kai 14 kéve --80. ld. fenn 56. Id. fenn -Az 1664-ben telek és szőlő nélkül szántót művelő 2 személy közül az egyik, Balyko Pál, Patakon szokatlan, más összeírásokban elő nem forduló nevet visel, de nem hasonlít azokhoz a nagyon keveset szüretelő bortermelőkhöz, akik - mint a szegények előkelői - hosszabb, rövidebb időre szereztek maguknak valami tulajdont, majd eltűntek. 66 kalangyás termése ugyanis a jó átlagba sorolja be. Talán kettős nevet viselt, és a másikon bújik meg a vizsgált összeírásokban. Az 1704-i urbárium egyik megjegyzésében mindenesetre szerepel egy „Balko Pál úr". A másik, 1664-ben telek és szőlő nélküli szántómúvelő, Kádas András viszont nyilvánvalóan az előtte összeírt Kádas Péter telektulajdonos rokona. A szántóművelés módjáról magáról még ennyi adat sem maradt Patakon. Csak az bizonyos, hogy kétnyomásos szántóművelés folyt. Valószínűleg a város északi ,,felső"-nek nevezett részében voltak a sok szekérúttal átszőtt „felsőnyomás"-hoz tartozó szántóföldek, és az „alsó", déli részen az ugyancsak szekérutakkal tagolt „alsónyomás"-hoz tartozók. A 16. századi és a 17. századi források mindig ezt a kétféle megkülönböztetést alkalmazzák, úgyhogy általában nem utalnak többre, mint arra, ami a kétnyomásos rendszerben általános, a tavaszi-, illetve az őszi vetésváltogatására. A dézsmáról szóló urbáriumi rendelkezések is rendszerint ezt rögzítik: mind a tavaszi, mind az őszi vetésből be kell szolgáltatni az adót. És egyes patakiaknak, így Madocsani Imrének, a felsőnyomáson és az alsónyomáson is volt szántója, de a többség - az 1664-i dézsmajegyzék adatai szerint - csak az egyik vagy a másik vetésből aratott.