Századok – 1997

Tanulmányok - Péter Katalin: Társadalom és gazdálkodás a kora újkori Sárospatakon. A patakiak csendes ellenállása IV/809

818 PÉTER KATALIN kat.4

8

A cél az volt, hogy Patak iparos-jobbágyait a robotra tudják visszaszorítani. Az uraság sikere azonban nem volt átütő: az iparukkal szolgálók száma valóban csökkent ugyan, de három esztendővel a habánok idehozatala után, 1648-ban, többféle szakmát űztek jobbágy-iparosok, mint azelőtt [4. tábla. Ld. 32-33. o.l. A pataki iparosok létszámcsökkenésének oka pedig nemcsak a habánok jövetelében volt; az egész város hanyatlott az 1630-as évek után. A habánok még csak a Héce arculatát sem változtatták meg lényegesen. A negyed alapvetően mezőgazdasági, ezen belül is viszonylag nagy arányban szántóművelő jellege nem változott meg. 1657-ben a Héce és az Alsóhóstát lakóinál közel azonos volt a jószág megoszlása: a Hécén 62 telekről 51 ökröt írtak össze, az Alsóhóstátban 75 telekről összesen 66-ot. Vagyis mindkét helyen majdnem minden telekre esett átlag l-l ökör.4

9 A Hécén élő társadalomban a 17. század során valami átalakulás azonban megfigyelhető. A városrész újból való létrejötte idején egy személy volt az általános szolgálatokkal szemben szabad. 163 l-re már négy személy lett nem-robotos. Ketten bizonyosan fizettek érte; „árendás" volt a telkük. A másik két szolgálatmentes telek „szabad"-ként szerepel az urbáriumban, de nem derül ki, milyen alapon, 1704-re 13 gazda szerezte meg egy összeg lefizetéséért vagy valami személyes szolgálatért telke robotmentességét, ketten pedig évi taxát fizettek munka helyett. Ezek közül az egyik, Gyökösi György, „nyavalyás" mivolta miatt kapta a fizetés kedvezményét.5

0 Bizonyos értelemben egyházi központtá aztán a Hécét nem az itteniek társadalmi súlya, hanem nyilván a Kollégium közelsége tette. Ez 1687 után történt, amikor a pataki református gyülekezet már belefáradt a tőlük 1671-ben elvett templomért folyó küzdelembe. Kiválasztottak tehát két jó, már szolgálatmentes telket a Kollégium közelében, a Héce elején, és új templomot építettek maguknak; 1711-ben még valószínűleg állt.5

1

Ezt azonban mindenki csak szükségmegoldásnak tekintette. Értelmiségiek nem költöztek a Hécébe. 3. Értelmiségiek, uradalmi emberek Ezekről az elemekről azért kell Sárospatakon külön írni, mert lényegesen többen voltak, mint a mezővárosokban rendszerint. Az ok részint abból következett, hogy a középkori plébánia különleges helyzetben, nem a püspöknek, hanem közvetlenül az esztergomi érseknek alárendelt státusban állt, és Patak a reformáció után is a protestantizmus egyik fontos magyarországi központja volt. Főként a híres, nagy vonzáskörzetű iskola tette azzá. Másrészt, talán kivételesen szép természeti környezete miatt, általában óriási birtokokkal rendelkező földesurai rendszerint itt éltek, és Patakon tartották teljes birtokigazgatásuk központját. Az értelmiség állandó és folyamatos jelenléte jellemző a vár melletti Belsőváros és az attól a Héce irányában húzódó Felsőhóstát társadalmára. Bent, a Belsővárosban az urasági udvar, valamint az ősrégi templom, majd a jezsuita rendház, végül a trinitárius rendé jelölte ki a helyüket; a Felsőhóstáton a 16. század közepe tájáig működő kolostorok, majd a beginak házába költöztetett Kollégium biztosították a folytonosságot. Ennek megfelelő lett az értelmiség. A Belsőváros-