Századok – 1997

Tanulmányok - Péter Katalin: Társadalom és gazdálkodás a kora újkori Sárospatakon. A patakiak csendes ellenállása IV/809

TÁRSADALOM ÉS GAZDÁLKODÁS A KORA ÚJKORI SÁROSPATAKON 819 ban uradalmi emberek mellett laktak tanárok és papok, a Felsőhóstátban inkább csak az utóbbiak. Az udvarhoz tartozó értelmiség Patakon is éppen olyan kétarcú volt, mint mindenütt. Sem személyeikben, sem mint együttes nem tekinthetők kizárólag értelmiségieknek. Mert többségük tanult, de gazdasági ügyekkel, esetleg az udvar szervezésével foglalkozott, egy részük pedig az értelmiségi munka különböző formáihoz is értett. A gazdasági emberek közül legjelentősebb a 16. században Soklyossy András udvarbíró volt,5

2

aki nyilván akkor jött Patakra, amikor Perényi Péter a délvidékről menekített ide jobbágyokkal együtt uradalmi tisztviselőket is. Soklyossy már a Perényieknek szolgált, aztán Gábor halála után részt vett a birtok kamarai kézbe adásában, és a kamarai kezelés idején is hivatalban maradt. Különös szakértelme és helyismerete miatt ragaszkodhatott hozzá az uralkodói adminisztráció. Valószínűleg jellegzetes típusa volt a tanult gazdatisztnek. Tanultságára pedig az jellemző, hogy felnőtt korában is tudta még az iskolában tanult latint, ami nem nagyon volt a vele kortárs egyszerűbb világiakra jellemző. Saját fogalmazású szövegeiben viszont mindig vannak szarvas hibák. Itthon, egyetem alatti színvonalon tanult tehát, és jó gyakorlati képességeivel tette megbecsültté magát. Hasonló volt Soklyossyhoz - annyira, amennyire 16. századi emberhez a következő évszázadból való lehet -, Debreczeni Tamás,5

3

aki dolgozott a Thurzó családnak, majd Bethlen Gábornak, mielőtt 1632-ben a Rákócziakhoz jött. A birtok népe gyűlölte, mert rendkívül erőszakosan képviselte az uraság érdekeit. Ennyiben bizonyosan nem hasonlított Soklyossyhoz. Ez az utóbbi még a birtok népével is törődött; a patakiaknak a Perényiek elleni sok panaszát valószínűleg ő jegyezte fel. Aláírta mindenesetre a panaszokat tartalmazó urbáriumot.5

4

Abban viszont Soklyossy és Debreczeni hasonlított egymáshoz, hogy mindketten magasabb tanulmányok nélkül, saját képességeire támaszkodva voltak kiváló szakemberek és műveltebbek a velük azonos státusúaknái. Akadtak aztán nagyon magas fokon képzett uradalmi emberek, mint például Klobusiczky András, akit I. Rákóczi György taníttatott.5

5

Kizárólag értelmiségi nem lett azonban ő sem. A gazdasági ügyektől inkább a politika irányában ment el. A fiatal Rákóczi Zsigmond izgalmas politizálása idején Klobusiczky közvetített a királyságbeli vezető politikusok és Rákóczi között. Vagy a 16. században Bornemisza Imre: egy uradalmi irat félreérthetetlenül az orvostudomány doktorának nevezi.5

6

Nyilván Páduában volt egyetemi hallgató, mert a magyarok akkortájt oda jártak medicinát tanulni. Mégis eljött Perényiékhez udvarmesternek. E kétarcú, értelmiségi-, uradalmi tevékenységet folytató emberek legfőbb közös jellemzője az, hogy nagyon különböző, kiszámíthatatlan életpályákat tettek meg részint maguk, részint a családjuk. Egyesek, így például a Paczoth, a Melith, a Chernel, a Majláth, a Klobusiczky, a Zákány famíliák a főúri udvari ember színvonaláról felemelkedtek a megyei nemességbe, mások kihaltak, vagy megmaradtak az uradalom közösségében. Patak vagy a patakiak szempontjából mindez azért érdekes, mert az udvar nekik is nyújtott bizonyos emelkedési lehetőséget, bár a földesurak mindenféle birtokukról hoztak ide maguknak embereket, úgyhogy patakira ritkán esett fontos