Századok – 1997

Tanulmányok - Péter Katalin: Társadalom és gazdálkodás a kora újkori Sárospatakon. A patakiak csendes ellenállása IV/809

812 PÉTER KATALIN alispán lett. Az egy-telken-élés vagy az egy-házban-lakás tehát igen eltérő viszonyokat takart.1

3 Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az uradalom hivatalosan az urbáriumokban felvett telektulajdon, illetve a telektulajdonos személye szerint tartotta számon a lakosságot. Kérdés azonban, mennyire esett egybe a belső és a kívülről, hivatalosan számított hierarchia. Valószínűleg voltak egyéni egybeesések vagy eltérések. A Patakon rendkívüli forrásadottságok alapján született eredmény mindenesetre megkérdőjelezi azt az általános gyakorlatot, ami a telektulajdonost mintegy automatikusan vagy természetesen a telek családfőjének tekinti. II. TÁRSADALOM KITÉR A FÖLDESÚRI TERHEK ELÖL 1. A patakiak és a földesurak viszonya A történetírás úgy ítéli meg a sárospatakiak helyzetét, hogy a 16. század kezdetétől, Perényi Péter és fia, Gábor alatt az újra robotoltató, erőszakosan terjeszkedő gazdaság szervezetét, illetve következményeit az ő példájukkal lehet leírni.1

4

Feltűnő ehhez képest az a tény, miszerint nem tudunk látványos mozgalmakról; nem zajlott harc a mezőváros lakói és a földesurak között. Igaz, sok panasz hangzott el Perényiék ellen akkor, amikor Gábor halála után a birtok a Szepesi Kamara kezelésébe került és kamarai tisztviselők vették számba az uradalmi terheket.1

5

A kamarai földesuraság időszaka sokáig élt aranykorként a patakiak emlékezetében. Azalatt sikerült az egyének és a magisztrátus jogait leíró, ha úgy tetszik, a jogaikat biztosító diplomát is szerezniük I. Miksától.1

6

A kincstár rövid életű uralmára következő magánföldesúri birtoklás idején aztán bizonyos intézkedések miatt időnként egyszerűen végigfutott a felháborodás a városon. így például nagy kavarodást okozott az az eset, amikor I. Rákóczi György a birtok átvétele után közvetlenül bekérte Sárospatak Miksa királytól kapott diplomáját. A patakiak azt hitték, az űj földesűr meg akarja őket fosztani jogaiktól, holott Rákóczi, éppen ellenkezőleg, tájékozódni kívánt saját kötelezettségeiről.17 Az akkori események mégis annyi forrásban hagytak nyomot, hogy egyesek azt hitték, Rákóczi fosztotta meg Patakot a szabad királyi város státusától. Miksának a pataki levéltárban ma is hozzáférhető oklevele azonban a szabad királyi város jogállásra még csak nem is utal. Rákócziék földesurasága előtt, még a 16. század végén, Dobó Ferenccel volt a különböző bűntényekre és kihágásokra fizetendő bírságok felett valami vita. „Örök emlékezetre" írta be akkor Zeghedy Nagy Kristóf főbíró a városi könyvbe azt, hogy a provizor a földesúr megbízásából „perlett" vele.1

8

Felháborodása azonban arra utal, mintha az összeütközések nem lettek volna szokásosak. És úgy tűnik, a Perényiek után és a Rákócziak előtt tényleg inkább patriarchális, semmint feszült volt a viszony Sárospatak és a földesurak között. Dobó Ferenc például egyszer a városi könyv szerint halászat közben intézett el a patakiaknak valamit.1

9

Közéjük járt, személyesen érintkezett ezek szerint a jobbágyaival. Ö alapított aztán a szegényeknek ispotályt. Az egyik következő föl-