Századok – 1997
Tanulmányok - Kovács László: A 12. századi anonim denárok I/75
80 KOVÁCS LÁSZLÓ korlati okból mégsem tartható. Véleményem megalapozásához azonban illő áttekinteni a típusra, ill. amennyire szükséges, e brakteátákra vonatkozó korábbi állásfoglalásokat! A H191 (CNH 271; U102) brakteáta egyoldalú veret, hátlapján az előlapi érmekép kiemelkedései mélyedésként jelentkeznek. Előlapján trónon ülő koronás király, jobbjában liliomos jogarral, baljában keresztes országalmával. Könyökei mellett В és R betűk; e jelzés feloldása: Bela Rex (5. ábra). A brakteáták Réthy László féle XV jelzetű sorozatáról, amely tehát a H171-et is magába foglalja,49 szerzője a következőket írta: „Egylapon vert érmek, ú. n. bracteátok. A sorozatot Rupp III. Bélának tulajdonítja, de úgy az ábrázolások, mint a körirati betű typusok alapján ezen érmefajokat IV Béla koránál régiebbeknek nem tarthatjuk. A pénzverőjegyeket, melyek utóbbi sorozatokon ritkulnak, itt ismét felújulni látjuk." 50 Hóman Bálint ellenkező véleményen volt, mert szerinte a CNH 271 (H191)-et is magába foglaló brakteáták együttese, a „12. századi aprópénz korszak" általa elkülönített 3. csoportja,5 1 amelybe „III. Béla királynak (CNH 271-281) féloldali veretű lemezpénzei, bracteatái és a velük rokon CNH 263-265. sz. éremfajok tartoznak.52 Réthy e pénzeket — Ruppal szemben — IV Béla érmeinek tartja. E feltevésnek azonban úgy előállításuk, veretük és а IV Béla pénzein már nemigen szereplő siglák, mind a leletek összetétele, ellentmond". 53 Hóman Bálint e véleményét korábbi szerzők megállapításaira alapozta. Kovács Ede a századfordulón már arra utalt, hogy II. András király uralkodása alatt a verőtövek poncolt előállítását a vésés váltotta fel, s e váltás a brakteátákon is jelentkezett: „Ezek is kétfélék; vannak ponczolt és vésett bélyegúek is. Hogy valamennyi IV Béla alatt veretett volna, azt kétségbe vonom; különösen a CNH 269-270. számúakat (= H136-137), — melyek tisztán ponctechnikával vannak készítve, — inkább II. Béla - IV István korába tenném. Poncz-technika látszik még a CNH 271. (= H191!) és 279. (= H199) brakteátákon..." 54 Mivel tehát a ponctechnikát a szóban forgó H191 brakteátán is felismerni vélte, jogos arra következtetni, hogy Kovács Ede e pénz kibocsátását is inkább II. Béla - IV István személyéhez kötötte. Hóman Bálint megjegyezte azt is, hogy e Béla-féle brakteátákat véleménye szerint a 12. sz. 2. feléből, vagy a 12-13. sz. fordulójáról való, tehát „nem IV, hanem III. Béla korában, vagy az azt követő időben" elásott magyarországi leletekben találták meg.55 A Hóman Bálint nyomdokait követő Unger Emil a H191-et szintén III. Béla veretei között szerepeltette (U102).56 Később a H191 vonatkozásában is újat hozó nagy anyaggyűjtés57 ismeretében viszont Gedai István rámutatott: a brakteátákat tartalmazó leletek „nem mondanak ellent, hogy legalábbis egyes lemezpénzeket III. Béla utáni időből származtassunk, sőt a leletegyüttesek éppen nem utalnak egyértelműen III. Béla korára.(...) egyetlen éremleletet sem ismerünk a XII. századból, amelyben a vitatott lemezpénzek szerepeltek volna, hanem azokat mind olyan idegen pénzek környezetében találjuk, amelyeket a XIII. század első felében vertek".58 Külön kitért a H191 érmeképén látható királyalak ábrázolására, amelynek párhuzamát meggyőző módon nem III., hanem inkább IV Béla pecsétjén vélte felismerni. Ugyanakkor nem vitatta a korábbi szakirodalomban — fentebb már általam is idézett — érveket, miszerint az érmeképen szereplő sziglák léte, s a verőtő poncolt készítésmódja egyebek között a H191 kibocsátásának korát
