Századok – 1997
Tanulmányok - Kovács László: A 12. századi anonim denárok I/75
12. SZÁZADI ANONIM DÉNÁROK 79 désben tisztánlátás végett, tekintsük át a korabeli érméket is tartalmazó erdélyi templomkörüli temetőket: Földvár (Marienburg; Feldioara, jud. Bra§ov, Románia) - Evangélikus templom: A ma is álló későromán templom alatti korábbi templomkörüli temetőjének Radu Popa, majd Adrian Ionisa vezette feltárásán 116 temetkezés került elő az alábbi, hagyományosan meghatározott40 anonim dénárokkal: II. Géza H?(l), III. István H?(4), közelebbről meghatározhatatlan H?(l). Az egyik sírban a II. Gézáénak meghatározott érmét 2, III. Istvánhoz kötött veret kísérte. A bővebben egyelőre nem értékelhető adat az érmehorizont hasonlóságát sejteti.41 Homoróddaróc (Draas; Dráuseni, jud. Bra§ov, Románia): Templomkörüli temető 98 sírós részletének 10 sírjában 10 érme. Az érmék típusa ismeretlen, csak a hagyományos besorolásuk közölt: II. Géza H?(2), III. István H?(4), meghatározhatatlan H?(4). A felsorolt érmék ugyancsak hasonló érmehorizontot jeleznek.42 Szászfehéregyháza (Deutsch-Weisskirch; Viscri, jud. Bra§ov, Románia) - Kirchenburg: Mariana Dumitrache feltárta templomkörüli temetőrészlet 2 sírjában 2 érme: Kálmán H?(l) denára, meghatározatlan H?(l) ezüstpénz.43 A fenti felsorolás nyomán valószínű, hogy pontosabb adatok birtokában talán a földvári és homoróddaróci templomkörüli temető ismeretlen típusú pénzei kapcsolódhatnának a tárgyalt érmékhez, de erről jelenleg többet mondani nem lehet. E kitérő után visszatérve a petőfalvi és zabolai köznépi temető érméihez, megállapítható, hogy csupán az ismertetett történeti feltevés alapján következik, hogy e temetők anonim denárai részben II. Géza uralkodása alatt,4 4 részben azt követően kerülhettek kibocsátásra. A horizontálstratigráfiai módszer itteni korlátozott használhatósága miatt,4 5 jelenleg nem lehet pontosan megállapítani e temetők felhagyásának idejét, amelynek okára több magyarázat is elképzelhető. Lehetséges, hogy mintegy félévszázaddal az áttelepülés után, a III. Béla uralkodásának idejére már konszolidálódott viszonyok között templomépítésre és templomkörüli temető nyitására kényszerítették a temetőket használó faluközösségeket: erre utalhatna, hogy mindkét temetőben egyetlen királyneves, s emiatt keltezhető típusként egyaránt III. Béla H66a fajtájú denára szerepelt. Egy másik lehetséges magyarázat arra támaszkodhat, hogy II. András 1211-ben a Szentföldről kiűzött német lovagoknak azért adta lakhelyül a Barcaságot, mert azt kun betörések tették pusztává és lakatlanná.46 Mivel ilyen kun portyázó csapatok az Ojtozi szoroson át a Feketeügy völgyében közelíthették meg legkönnyebben a Barcaságot, hadmenetük érinthette és elpusztíthatta a petőfalvi és zabolai temetők falvait vagy elűzhette azok lakóit. Végül természetesen az a lehetőség sem elvethető, hogy e települések a tatárjárásig fennálltak, s ily módon a temetőik is addig maradtak használatban. Ennek jelzése lehetne a petőfalvi 195. sír H191 típusú bracteátája, amennyiben keltezésére elfogadnók a IV Béla korából való származtatásának halvány lehetőségét.47 E lehetőség azonban, azt jelentené, hogy a tárgyalt temetőkben a biztos meghatározású, III. Béla verette H66a dénár, valamint a 12. század végénél későbbre aligha keltezhető anonim dénárok mellékletül adását követően a szokás megszakadt, majd a petőfalvi temetőben - III. Béla 1196. évi halálától számítva - min. 40 évvel később, csak IV Béla korában folytatódott volna. Bár e feltevés elméletileg nem volna elutasítható,48 nézetem szerint gya-
