Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
6 TÓTH ENDRE rend feloszlatása után, 1804-ben felvett leltár szerint Pannonhalmán Szent Imre köpenyéből készült miseruhát is őriztek2 5 . Az ábrázolások és a feliratok Az ábrázolások szerkesztése és hímzései a kiterített, félkörös, sík felületen készültek, és a kész ruhadarabot varrták össze kúppalást alakúvá2 6 . A képcsoportok egymás alatt, négy sávban különülnek el (A-B, C-D, E-E G-H, 1. kép); a csoportokat figurális, ornamentális és feliratos csíkok választják el. A síkban kiterített félkör alakú felület középtengelyét jelző ornamentális sáv a középmagasságban villáskereszt alakban ágazik ketté. A villáskereszt felső vége a 3. mandorla felett díszítetlen; az alsó felét indák díszítik; a V alakú szárain angyalmellképes medaillonok vannak. A legfelső képmező a függőleges tengely által kettéosztott két, egyenlőszárú háromszögből áll (1. kép A-B). A második sáv (C-D) felül egyenes vonallal, alul ívesen határolt. A két alsó, a harmadik (E-F) és negyedik képsáv (G-H) körgyűrű alakú. A mellrészen (5, 6.) és a hát tengelyén az ábrázolások (3,4); a sávoktól elváló mandorlák és az álló téglalap alakú keretezett mező hangsúlyosak. A képértelmező feliratok, a titulusok a kereteken olvashatók. A szövegek a szokásos módon, jobbról balra haladva, az óramutató járásával egyezően olvashatók; ugyanúgy, mint például a pénzek túlnyomó többségénél. A villáskereszt függőleges szára a palást hátoldali ábrázolásainak a tengelye. Felül, a függőleges tengelytől jobbra és balra, a két egyenlőoldalú, azonos méretű háromszög-felület (1. kép A-B) adottságaihoz illeszkedve azonos szerkesztésű képek helyezkednek el. Tengelyükben a mandorlát egy-egy álló angyal tartja, alul a szögletekben is angyalok térdelnek. A mandorla csúcsainál, a két oldalon egy-egy medaillonban evangélista jelképek vannak: felül angyal és sas, alul hátratekintő oroszlán és bika. Az angyal mellkép, az állatok egész alakosak. Mindkét mandorla felett, annak tengelyében, kereszt előtt egy-egy áldó, Isten-keze2 7 . A jobb oldali mandorla (1), Krisztus felett, a latin áldással áldó jobb kezet és keresztet, mintegy dicsfényként kör keretezi; Mária mandorlája felett (2) a keresztes, bal kéz négyzettel határolt. (2. kép, a-b.). A manus Dei-128 a későókortól gyakran ábrázolták, legtöbbször az Újszövetségi eseményeknél Krisztus megkeresztelése, a transfiguratio és az ascensio-jelenetnél. A karoling- és Ottó-korban önállóan, patenákon. Ha egymás mellett kétszer ábrázolták az Atyaisten kezét, akkor az egyik a jobb kézfej, a másik a jobb tenyér felől történt, mint az osnabrücki hordozható oltár faragványán2 9 . A 10-11. században a dextera Domini különösen gyakori olyan bibliai jeleneten és reprezentatív képeken, ahol az Atyaisten jelenléte és kegyelmének kifejezése, az isteni manifesztáció vagy közreműködés miatt szükséges volt. Akár bibliai jelenetről van szó: Krisztus megkeresztelése, és Mária mennybemenetele, akár az uralkodók reprezentatív ábrázolásáról30 . A számos ábrázolás közül csak azokat idézem, ahol a kéz kereszttel együtt jelenik meg. Ezek a képtípusok két nagy csoportra oszthatók aszerint, hogy a kereszt és a kéz méretei különbözőek-e vagy azonosak. A miseruha képe a második csoportba tartozik.
