Századok – 1997
Tanulmányok - Szalay Miklós: Ifjabb Andrássy Gyula gróf pályájának első szakasza (1860–1904) III/623
IFJ. ANDRÁSSY GYULA PÁLYÁJÁNAK ELSŐ SZAKASZA 667 a nyelvkérdés reformját (a magyar vezényszót). Majd október 18-ra elkészült a kilences bizottság katonai programja, amely szükségesnek mondja a közös hadseregjelvényeinek a magyar közjog szerinti rendezését, a katonai büntetőeljárásnak a magyar nyelv érvényesítésével való reformját, a közös hadsereg szolgálati kötelezettségeinek teljesítésével foglalkozó intézmények fölötti döntés átruházását a magyar honvédelmi miniszterre, a magyar honos tiszteknek magyar csapatokhoz való áthelyezését és a tisztképzés olyan fejlesztését, amely biztosítja a magyar csapatoknak magyar tisztekkel való ellátását. További követelések: a közöshadsereg tisztképző intézeteiben a tantárgyak nagy részének tannyelve a magyar legyen, így minden itt kiképzett növendéknek bírnia kell a magyar nyelvet, továbbá a magyar csapatok összes hatóságai magyarul levelezzenek a magyar hatóságokkal. Más katonai kérdések, így a szolgálati idő, a póttartalékosok stb. egy későbbi véderőtörvény által rendezendőek. Eközben újrakezdődtek a tárgyalások az új kormányról. Szóbakerült Tisza, Andrássy, és Lukács László. Az Andrássy-kabinet már október 12-én kiesett a lehetőségek sorából, magának Andrássynak a vonakodása, és a politikai jövőt illető pesszimizmusa miatt.10 9 Andrássy a király által megadni kívánt engedményeket ekkor már kevésnek vélte, ilyen alapon sikert nem remélt, és inkább Tiszát biztatta kormányalakításra. A tárgyalások felgyorsultak a kilences bizottság programjának elkészülte után. Ekkor már Andrássy nem került szóba, hanem az elsődleges jelölt Tisza volt. A király a kilences bizottság programján bizonyos módosításokat kívánt, de a bizottság október 22-én fenntartotta álláspontját. Ezután, okt. 26-án kapott kormányalakítási megbízást Tisza. Mielőtt Bécsbe fölment volna, felkereste Andrássyt és biztosította róla, hogy nem fog vállalkozni a kilences bizottság programjának végrehajtása nélkül. Andrássy azonban nem hitt sem Tisza személyes, sem levélben adott bizonykodásainak, hanem meg volt győződve arról, hogy Tisza titokban sürgőnyöztetett a királynak,11 0 hogy kész a program módosítása alapján is kormányt alakítani. Megalapozott volt-e ezen gyanúja, azt nem tudjuk, mindenesetre Tisza ezt a gyanúsítást mindig a leghatározottabban visszautasította. A kormányalakítási megbízással a zsebében hazaérkezve, Tisza az október 28-29-i pártértekezleten rávette a pártot arra, hogy két ponton módosítsa a kilences bizottság programját. Az egyik módosítás a 4. pontot érintette: ennek szövegéből kimaradt az, hogy a magyarországi tisztképző intézeteknek lehetőleg magyar állampolgár tisztek vezetése alatt kell állaniuk, és az, hogy a magyai- állampolgárokra nézve a magyar nyelvtudás a tiszti kinevezés előfeltétele legyen. A másik módosítás a 8. pont szövegét változtatta meg olyan módon, hogy kimondta: a jelenlegi állapot nem egyszerűen a kiegyezés által elismert felségjogokon, hanem kifejezetten az 1867. XII. tc. 11. §-án nyugszik: vagyis az uralkodónak e törvénycikk szerint kifejezetten joga van meghatározni a hadsereg vezérleti és szolgálati nyelvét. Ez a fogalmazás a kiegyezési törvény Apponyi-féle értelmezésének nyílt tagadása volt, amint azt Tisza el is ismerte. Az értekezleten Apponyi, mint a bizottság programjának megcsonkítását, visszautasította Tisza módosításait, azonban lényegében magára maradt. Széli a módosítások mellett beszélt, Andrássy viszont hallgatott. A módosítások elfogadtatása után Tisza megalakíthatta a maga kormányát.11 1
